Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben
2. kép: Illusztráció a mátraverebély-szentkút a kegyhelyről és búcsújárásról összevarrott, vegyes tartalmú ponyvagyűjteménben sű és lakos a Mátrában történt látomásairól." E stencilezéssel sokszorosított irat hozzájárult az új kegyhely közismertté válásához. Hamarosan pedig még két ponyvafüzet is megjelenik a hasznosi eseményekről: A hasznosi Szűzanya / története és búcsúénekek I F.k.: Szajkó Jenőné Hungária-nyomda. Gyöngyös I (é.n. 92.36.30. Szanda). E füzet a pásztói Bihari Nyomda kiadásában az 1990-es években is megjelent (97.14.4. Szanda ). A másik kiadvány Fodor József szerzeménye: Új Énekkoszorú a Boldogságos Szűzanyához. Benne idekapcsolódó énekek: Új ének a hasznosi szépvölgyben és Új ének a hasznosi szépvölgynek kinyílt rózsájáhozP' 1 ^ Másik elterjedt ének pedig a Falloskuti csendes völgyben... kezdetű (1332-97), melyet stencilezéssel sokszorosítottak. Drégely-Hont-Csitár kegyhelye a Börzsöny hegység északi lejtőjén fekszik. Jellegzetessége a Három Szent Forrás, a Kutyika. A kegyhelyhez tartozó általunk ismert nyomtatványok a kővetkezők: » Leg ujjabb I ének a hunti /szent I kis kúthoz. I Nyomatott ebben az esztendőben, (é.n. 1320-97. Magyargéc) » Énekek a honti Szentkútnál. Esztergomban nyomatott Horák Egyednél, (é.n. Nógrád megye) • Szivet keres a szeretetláng I a Magyarok Nagyasszonyával I Drégely-Hont-Csitári kegyhely I története, imái, énekei I Családi, imacsoportos engesztelő szentóra IIII. minta. Összeállította: Ipolyvölgyi Németh Krizosztom zarándok atya. Balassagyarmat (1990 körül). Ez utóbbi kiadvány szerzője ipolyvecei plébánosként fáradozott a kegyhely népszerűsítésén, és az általa szerkesztett füzetet elküldte a környékbeli templomi előénekes asszonyoknak. (23) Akarancshegyi kápolna története 18 versszakban van megénekelve a Karancshegyi liliomszálak ének füzérke /Irta: Varga Lajos Jász-Árokszálláson. Nyomatott a Lőw-féle könyvnyomdában / című ponyvanyomtatványon. A kegyhelygondozó Boroznaki Pál szavai mutatják a ponyva és a szájhagyomány egymásrahatását, Még gyermekkoromtól fogva van az a történet /.../ Olvasgattam. Meg szájrul-szájra van az a történet, hogy az angyalok építették. (24) Karancsság-Szentkút kegyhelyének története szintén ponyvanyomtatványról elterjedve él a vidék szájhagyományában: (2S) • A I karansági szent-kútnak I eredete és valóságos története 11866. június 6-án egy 24 éves legénnyel./ Nyom. Horák Egyednél Esztergomban. I Kiadta: Klimo Mária (é.n. 92.36.24. Szanda, 1244-97. Karancslapujtő és Szécsénykovácsi /Kováéovce, SzW 3. kép) -157-
