Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Horváth István: Szellemiség és magatartás (Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete Vahot Imre: Losonczi Phőnix c. könyvében)
történt - az írásban ugyan még fel nem lelt, és valószínűleg nem is fog ilyen dokumentum előkerülni, amely azt a döntést rögzítette volna - hogy „Gyarmaton Losoncz példás büntetése elhatároztatott. " (28) Ez utóbbi, a politikai motívum, a cári sereg megtorló tetteinek okát kutató mondatokban is megjelent: az igazság - amelyet a városban történtekre vonatkoztat Jeszenői Danó - kiderítését a politikai nézetektől távol álló elfogulatlanságban véli megragadhatónak. „Ne ítéljetek tehát Losoncz felett se pártszellem érdekéből. " - írta. (29) Máshol pedig azt olvashattuk: „Szörnyű lehetett a bűn, mely ily megtorlást von maga után - önkénytelenül is e gondolatra jő az idegen. Am higgyétek, kikben ily pusztulás és nyomor fölött előbb ébredt fel a pártszellem érdeke, mint a szív és érzés. " Továbbá: „ Vegyétek fontolóra a körülményeket, nézzétek meg a helyzetet és az időt, mely fölöttetek uralkodik, s úgy ítéljetek, hogy igazságosak lehessetek, különben maga az ellenség szempontjából ítéltek. "^ Q) Mindkét elem megjelenése azért zavaró, mert kellően nem bizonyított, és az egyébként adatszerűségében is helytálló dolgozat értékeit is bizonytalanná tette. Másrészt mindkét elem - az idegenek által elkövetett tettek, és ezek politikai összefüggéseinek hangsúlyozása, hosszú időre megmérgezte a vármegyei közéletet. További vizsgálódásunkban az események korabeli minősítésére térünk ki. Az 1848-1849-ben történtek a történelmi írásokban nem ritka elvonatkoztatásból, a konkrét megnevezésig sokféleképpen voltak esetünkben is használatosak. Az Európát „begyújtó láng", „1848 csatapiacz" érdekes szóhasználatig sok formában jellemezték a korszakos eseményeket. (31) A „bekövetkezett új korszak", „országos változást", „a közelmúlt viharos napok", „nagy események" általános és homályos jelzői mellett a tanulmányokban az események „forradalmi" minősítése a hangsúlyosabb: „a forradalmi kormány", „forradalmi sereg", „felkelő csapat", „Losoncz a forradalom előtt" szerkezetek formailag is uralják a dolgozatokat. {n) A kötetekben megjelent írások, írók az elmúlt, a levert forradalomra több művükben is visszatértek. Különösen szépnek tűnhet Tompa Mihály: A Phönix regéje с költeménye, amelynek idézett egy versszakából is átsüt, éget a költő felfogása: „Megégett és gyász hamvába diile De ifjon feltámadt belőle S tekintetén - elmúlva a Sötét napok Megint jó lét s öröm ragyog" E verssorokat ritkított szedéssel tette hangsúlyossá, és egyértelművé, ráutalóvá a szerkesztő.^* Hasonló Eötvös József Mohács c. versének mondanivalója is: „Mely a hazáért élt, a hü kebel Földjét termékenyítve hamvad el, És szelleme a sír körül marad. Tettekre intve az utódokat. " < 34 > Nem nehéz Tompa Mihály másik verséből is kihámozni az alkotónak az elmúlt évekhez fűződő viszonyát: „A nyugvó nap máskor rózsaszín világa, Mintha vért hintene a sík láthatárra A megmerült csónak, A sás eltört kardja, s széthullott buzogány, Lelkemhez fájdalmas hasonlatban szólnak." /Alföldi képek 1850./ < 35 > -127-
