Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Horváth István: Szellemiség és magatartás (Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete Vahot Imre: Losonczi Phőnix c. könyvében)

A könyv megjelenésének körülményei, szerzői és gondolatvilága Vahot Imre ellentmondásosságában is emberi, kiadói, alkotói magatartásán eltörölhetetlen nyomot hagyott a diadalmas és levert szabadságharc nyújtotta élmény. Az ezekből táplálkozó gondolatai űzték, serkentették. Rövidesen testet öltött az az ötlet: egy új lap létrehozásával, az abban összefoglalt nézeteinek közrebocsajtasaval kívánta nyilvánosságra hozni az elmúlt évek viharos történéseit. Magyar nyelvű irodalmi lap megjelentetésére azonban nem kapott engedélyt. Kommunikálási szándék azonban már vérében zúgott, annak nyomása már nem engedett. A szorító, ösztönző helyzetet így örökítette meg. „Szabadságharcunk nagyszerű eseményei, vérfagyasztó, rémítő jelenetei szörnyeteges álomképek gyanánt vonultak el lelkem előtt, -föllázadt képzeletemben, csakúgy mint az előbbeni évben a valódiságban, Budavár ostromlása alkalmakkor láttam égni, lángos oszlopokban bondva elpusztulni virágzásnak indult fővárosunk legszebb épületeit, - s a távolból feltűnt nekem esvik legiparosabb városkánk (kiemelés: H. I.) - Losonczank az orosz óriási hadsereg által történt felgyújtása, porráégése, végelpusztulása, haliam a feldúlt, kirabolt, s a agyonmarcangolt lakosság elnyomott jajkiáltásait -!- Nem jött segély - el kellett veszniük. Ámde láttam, ezután az életrevaló kis várost tetszhalottaiból lassanként fölocsúdni, föltámadni, - hamvaiból a mesés phőnixmadárként kikelni és sasszárnyaival újra fölrepülni a csillagok hónába"

1

^ Mindenebből kitűnik számunkra, hogy Vahot gondolatait egyértelműen az alig két éve tragikusan véget ért, de dicső eseményeit megőrzendőnek itélt szabadságharc tettei, az akkor történtek felidézése vezették. További tetteit is azok sarkallták. A megszületett eszme a Losonci Phönix írásban is elkészült programjában öltött testet. A merész tett kedvező visszhangra talált szerte az országban. Buzgó gyűjtők jelentették az előfizetői létszám állandó gyarapodását. A vállalkozás hasznosságát is jelezte a 2000 előfizető által megelőlegezett darabonkénti 2 forint. Az összegyűlt 4000 forinttal elindult a gondolat a megvalósulás útján. Végül is összesen 6000 példányban jelent meg a könyv. A nélkülözhetetlen anyagiak előteremtésének élményén túl, a felkért szerzők reagálása is fokozta a vállalkozás izgalmát. Vahot ekként élte mindezt át: „Csodálatos, hogy minden magyar költő, kiknek arcképét egész csoportozatban bemutatám, s kik még életben voltak, - most az én kitűzött szerkesztői zászlóm alá gyülekezvén a Losonczi Phőnixben együttesen fölléptek, egyszerre megszólaltak s mindannyian egy-egy új ph ónixként támadtak fel hamvaikból - s csak oly szabadon írtak, daloltak mint azelőtt. "

(,7) A megvalósulás zökkenői azonban - a kor valóságának ismeretében szinte az lett volna feltűnő, ha nem is így történt volna - növekedtek. Egy meg nem nevezett, - származását teLOSONCZI PHÔIX. TÖRTÉNETI ÉS SZÉPIRODALMI . EMLÉKKÖNYV. и 1Ш4Ы Bíwmm mtâvt $% шм$гтт жта VÁROS HÉI itaSÉtÉSáR! VAHOT IMRE. II. KOT KT. -123-