Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Repetzky Ferenc kormánybiztos, a seregszervező

XXII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1998 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Repetzky Ferenc kormánybiztos, a seregszervező Vágvölgyiné Bene Orsolya Nógrád megye az 1848-49-es szabadságharcban hadászatilag nem játszott kiemelkedően fontos szerepet. A megye földrajzi helyzeténél fogva csak felvonulási területe volt a hadműveleteknek. Területén nem voltak a szabadságharc kimenetelét befolyásoló csaták, csupán kisebb ütközetek. A megye azonban nemzetőrök, honvédek, gerillák kiállításával az egész szabadságharc alatt részt vett a fontosabb csatákban, ütközetekben. Nógrád megyében az első fegyveres alakulatok az 1848 márciusában önkéntesen megszervezett, felállított nemzetőrök voltak, mely nemzetőri egységek szinte kizárólag a mezővárosok lakosaiból verbuválódtak. Március 24-én a megyei közgyűlés 200 lovas és 800 gyalogos kiállítását határozta el. Az áprilisi XXII. te. alapján megkezdődött a megyében a nemzetőri szolgálatra kötelezettek összeírása (összesen 7693 nemzetőrt írtak össze). A nógrádi gyalogos nemzetőrök őrnagy-parancsnoka Freyburg Lajos lett, míg Nógrád, Hont és Esztergom közösen kiállított lovas nemzetőr osztályát szentgyörgyi Horváth Rudolf vezette. Az összes nógrádi nemzetőrnek Batthyány július 13-án kelt rendelete értelmében az ókanizsai táborba kellett volna levonulnia, ám a mozgósítás nagyon lassan haladt. Tervet dolgoztak ki a nemzetőrök Vácig közfuvarral történő szállítására, míg Váctól Bajáig, a gyülekezési helyig hajóval szállították volna a nógrádiakat. Amíg azonban a gyülekezőhelyre eljuthattak a nemzetőri alakulatok, a megyének számtalan feladatot kellett megoldania az egységekkel kapcsolatban. Egy párat megemlítenék ezek közül. A megyei központi választmánynak kellett intézkednie a nemzetőrök felfegyverzéséről. A megyében sem fegyverraktárak, sem fegyvergyárak nem voltak, ezért elrendelték, hogy legalább kaszákkal, vadász fegyverekkel lássák el a hadra kelt nemzetőröket. Nógrád megye mondhatni túlteljesítette az összeírást, illetve a nemzetőri kötelezettek számba vételét. Ezeknek a majdani katonai alakulatoknak azonban sem fegyvere, sem pedig harci tapasztalata nem lévén, a katonai erőt egyelőre a forradalmi lelkesedés pótolta. Mészáros Lázár július 26-diki „Mindkettő hiba: a túlságos lelkesedés, és a nem lelkesedés..." kezdetű rendeletében Nógrád megyét 2200 „jól felfegyverzett, vadászpuskákkal és kaszákkal ellátott, gyakorlott" (1) nemzetőr kiállítására utasította. Augusztus elején azonban teljesen leállították a készülődést. Ennek oka a nemzetőrség szervezésének reformja volt. A gyakorlatban ugyanis bebizonyosodott, hogy a megyék képtelenek jól felszerelni csapataikat, és a fegyelemhez nem szokott, alacsony harcértékű csapatok rontják a reguláris csapatok fegyelmét és harcértékét. Batthyány ezért augusztus 13-án, majd 15-én új rendeletében arra utasította a megyéket, hogy kezdjék meg az önkéntes nemzetőrök kiállítását. Ennek szellemében a megye augusztus 21-én egy 1200 fős zászlóalj szervezését határozta el. A községekre az összeírt nemzetőrök számának arányában kivetették a kötelező nemzetőri kvótát, és a községekre bízták, hogy azt hogyan állítják ki. Ezzel a toborzás elvének fenntartása mellett áttértek a sorozásra, de egyben lehetőséget adtak arra, hogy a szükséges létszá-99-