Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig

10. Bell Miklós: Gazdasági reformterv-kivonata 1931. Salgótarjáni könyvek с sorozat: 11. (1) Dornyai Béla: Beudant 1818. évi tanulmányútja Salgótarján vidékén 1933. 12. (2) Dornyai Béla: Kisterenye kettős centenáriuma 1934. 13. (3) Dornyai Béla: Salgótarján két földesura II. Rákóczi Ferenc szolgálatában 1935. 14. (4) Dornyai Béla: Sóshartyán nevezetességei 1936. 15. (5) Ambrus Béla: Egykorú hamis dénár-lelet Kisterenyén 1936. 16. (10) Dornyai Béla: Arany János „Katalinja" Salgótarján egykori úrnője é. n. 17. Salgó-várrom és az alatta fekvő Salgómenedékház 1935. 18. Figus Béla: A Salgótarjáni Ipartestület 50 éves története 1936. 19. A salgótarjáni Római Katolikus Temetkezési Egylet alapszabályai 1936. A nyomda könyvkiadási tevékenységének feltárása természetesen még nem lezárt. Végh Kámán nyomdája fontos szállítója volt a városi ügyviteli iratoknak, tájékoztatóknak, szórólapoknak, plakátoknak, biankó meghívóknak. A városban működő nagyszámú egylet, társaság is rendelt nála hasonló termékeket. Ezek feltárása még további időt vesz igénybe. A nyomda szállította a helyi kereskedelmi, iparosvállalkozásainak, üzemeinek is a szükséges nyomtatványokat. A nyomdában készültek képeslapok is, amelyek a 30-as évek Salgótarjánának fontos dokumentumai. Összességében a Végh nyomda termékeire elmondhatjuk, hogy ízlésesek, egyszerű kivitelűek. A Balassi Bálint Társaság által indított Salgótarjáni könyvek sorozati jellegükben is érdekesek. A nyomda felszereltségét bizonyítja, hogy egyre gyakrabban közöltek kiadványai fotókat is. A könyvek kötése többségében puha papírkötés, kivételt képez a fővárosban nyomtatott Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 18681943. St. 1944, melynek kemény táblakötése Végh Kálmánnál készült. 1943-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára (Budapest, VIII. Múzeum körút 14-16.) főigazgatója dr. Fitz József levélben kereste meg az alispáni hivatalt a törvényhatóság területén működő nyomdák ellenőrzése ügyében. Dr. Förster Kálmán polgármester válaszát 1943. április 7-én adta meg: „Jelentem, hogy a városban két nyomda van üzemben és pedig a Végh Kálmán tulajdonát képező nyomda, amely egyúttal „A Munka" hetilap és a Nógrádi Kultúra havi szaklap kiadója, a másik Szládik Lajos nyomdája, mely lapkiadással nem foglalkozik".

(,,J) Tehát a Turul Nyomda Rt. megszűnését követően Végh Kálmán vállalkozása mellett nyomdai tevékenységbe kezdett Szládik Lajos, aki Nyitrabányán született 1906-ban. Iparigazolványát 1941. október 14-én kapta meg. Az időpontok egybeesése valószínűvé teszi, hogy a felszámolás alatt álló Turul Nyomda Rt. felszerelését vásárolta meg.

(20) Szládik Lajos nyomdája csak 1945 után adott ki lapot. Említésre méltó néhány könyvformátumú kiadványa, amelyek szintén fontos részét képezik Salgótarján helytörténeti irodalmának: 1. Salgótarjáni Polgári Iskola évkönyve 1942/43. -93-