Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig

Az ezen nyomdát működtetők szintén törekedtek termékeik skáláját szélesíteni, 1903— 1907 között képeslapot is nyomtak és árusítottak papírkereskedésükben. Könyvkiadásukról nem tudunk, Salgótarján mai közgyűjteményeinek katalógusai ilyet nem rejtenek. Technikai felszereltségéről sem tudunk sokat, tény azonban, hogy 1904- ben egy hirdetés beszámolt a nyomda életének fontos eseményéről: „Könyvnyomdámat újév óta 1 nagy gyorssajtóval megnagyobbítottam és ugyanazon házba a polgári iskolával szembe helyeztem. Polacsek, Salgótarján."'

9

* Ifj. Bogenglück Ignácz nagy hanbsúlyt helyezett a papírkereskedésre és a könyvkötészetre, melyet így hirdetett- „Mélyen tisztelt közönség! Ezzel tudomására hozom, hogy 11 év óta fennálló jól berendezett könyvnyomdámat egy modern gépekkel felszerelt könyvkötészettel bővítettem ki, amelyben az új kor igényeinek megfelelő csinos munkák készülnek a lehető legszolidabb áron. Magamat becses jóindulatába ajánlva, maradtam tisztelettel: Boros R.". <

10

> A papírkereskedésben üzleti könyvekhez, jegyzőkönyvekhez hozzájuthatott a helyi iparvállalatok adminisztrációja, a közigazgatás alkalmazottai, a gyarapodó település családtagjai pedig használt és új iskolai könyveket is itt vásárolhattak. Salgótarján második nyomdájának 1912 utáni sorsáról nem tudunk. Tény azonban, hogy az első világháborút megelőző években három új nyomdai próbálkozás tűnt fel a nagyközségben. 1910-ben Laufer Ernő és Ujj István jegyeztette be nyomdai tevékenységét a Salgótarjáni Járási Iparlajstromba.(

|1

> Időrenben azonban nyomdai tevékenységével megelőzi őket Singer Lajos, akinek neve 1908. június 10-én tűnt fel a Salgótarján és Vidéke (3. címváltozat) utolsó lapján. Singer Lajos próbálkozásáról szinte csak hirdetéseiből értesülhetünk: „Könyvnyomda könyvkötészet - papíráruház - Singer Lajos - Salgótarján. Tisztelettel tudatom a N. É. közönséggel, hogy könyvnyomdámat a Ponyi- féle házból a „Népbank" épületébe helyeztem át. Egyúttal tudatom azt is, hogy nyomdámat megnagyobbítottam s így a legkényesebb nyomdai munkákra is vállalkozom. Készülnek: körlevelek, levélpapírok, borítékok, számlák, meghívók, alapszabályok, művek, árjegyzékek, névjegyek."

(l2) A nyomda nem lehetett hosszabb életű, mert 1908. november 11-én Singer Lajos neve eltűnt a lapról. A Singer nyomda valószínű rövid életű vállalkozás volt. Ujj István - a felszerelés megvásárlója lehetett - 1911-ben ugyanazon helyen ajánlotta iparát: „Ujj István gyorssajtóval berendezett könyvnyomdája Salgótarján Népbank épületében. Ajánlja magát mindennemű nyomtatványok és irodai munkák elkészítésére. Meghívók, eljegyzési kártyák művészies kivitelben." (l3

> Ujj István nyomdájában két lap készült: Nógrád Megyei Tanügy (2. Címváltozat) 1910. aug. 15. - 1911. febr. 18. Salgótarján és Vidéke (4. Címváltozat) 1919 - 1921. júL 17. - 1921. szept. 15. (ekkor már harmadik évfolyam). -89-