Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolcon a kiegyezéstől a trianoni döntésig

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A városfejlesztés stratégiai kérdései Miskolcon a kiegyezéstől a trianoni döntésig Dobrossy István A kiegyezéssel a város történetének egy olyan korszaka záródott le, amelyben közhivatalt ellátni, közmegbízatásnak eleget tenni veszélyesebb vállalkozás volt, mint a harctéren küzdeni. Vadnay Károly (1832-1902) író, a város szülötte, az országos hírű szerkesztő e korszakról a következőket jegyezte fel: „Nem volt nagyobb áldozat akkor honvédzászló alatt táborban, fegyverrel szolgálni a hazát, mint felelősebb hivatalban a vármegyét vagy a várost. Ti lőttétek az ellenséget aki lőtt rátok, a polgári tisztviselő úgyszólván védelem nélkül volt kiadva az ellenségnek és sok káromlást, halálfélelmet szenvedett. Egy nap a magyar kormánybiztos, másnap az osztrák, vagy a muszka generális fenyegette főbelövetéssel, ha kívánsága rögtön nem teljesült, pedig legtöbbször olyat kívántak, a mit lehetetlen volt teljesíteni. Honvédnek lenni akkor dicsőség volt, a polgári tisztviselőnek hazafias mártyrium." Az 1867-es kiegyezés után nemcsak egy új államberendezkedés kialakulásának, majd ezt követően egy új közigazgatási rendszer megvalósításának nyílt meg a lehetősége, hanem - s az előzőek részeként - a város élére hat éves ciklusonként a köz által választott új főbírók kerültek. 1867-ben, majd ezt követően 1873-ban Losonczi Farkas Károlyt választották főbírónak, aki közigazgatási tevékenységét polgármesterként fejezte be. Losonczi Farkas Károly első polgármesteri időszakában, lényeges közigazgatási és nagyon fontos településtörténeti változásokat élt meg a város. Miskolc közigazgatási minősítése 1848-1870 között rendezett tanáccsal bíró mezőváros volt. Ezen belül 1849-1860 között a városi tanács a közigazgatási és törvénykezési joggal is felruházott felsőbb szerv, amelynek felügyeletét Borsod megye hatósága látta el. Miskolc város képviselő közgyűlése önkormányzati hatáskörrel 1860-ban alakult meg. A tanács ennek felügyelete alatt működött tovább az 1871. évi 18. te. megjelenéséig. Ez a törvény nem változtatott Miskolc jogállásán, mint rendezett tanácsú települést a községek közé sorolta, önkormányzatát és igazgatását továbbra is a megye közgyűlésének és hatóságainak felügyeletében hagyta. Az 1870-es évektől az 1950-es évekig Miskolc a magyar városi fejlődés ranglétráján a rendezett tanácsú városi státustól az önálló törvényhatósággal rendelkező városi rangig, majd a tanácsrendszer megalakulását követő fél évtizeddel 1954-ben a megyei jogú városságig emelkedett. Ezeket az évtizedeket a városi önkormányzat, közelebbről a polgármesterek időszakának is nevezhetjük. Az 1949. évi alkotmány rendelkezett a tanácsrendszer kialakításáról a tanácsok felállításáról, s ez a korszak is jelzi a város 1950-1990 közötti életét, működését, élén a tanácselnökkel. A várostörténet ilyen jellegű korszakolása (tehát aszerint, hogy főbíró, polgármester, tanácselnök állt e a választott képviselőtestület élén) kétségkívül egyfajta leszűkített megközelí-57-