Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szvircsek Ferenc: A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban

g/ Zagyvái vasút és rakodó. 1. Két vízállomás, kőből. 2. Egy homokszárító-ház kályhával, kőből. 3. Egy őrház a vízválasztó-állomáson. 4. Egy rakodóház kőből. 5. Egy iroda. 6. Egy szerszámraktár. 7. Egy rakodó-sikló. 8. Egy villanyos csengetyűjelző. h/ Szénkiadó. 1. Szénkiadó iroda tartófás téglafalépület. 2. Egy lakház a régi Jakab-tárnán a szénkiadó segédszemélyzetnek. A bányaterület főpontjai, u.m. József-akna, Forgách-akna, Inászó, Király-tárna, Zagyvái-rakodó sikló, József-aknai rakodó, Salgó-tarjáni hivatalépület és a szénkiadó egy 18,145 méter hosszú telefonvezetékkel vannak összekötve. A vasutak, épületek és gépek értéke az 1885. december 31-i leltár szerint: 449,715 frt.-kr." Egy 1886-os leírás szerint Salgótarján már így nézett ki: „..Amott a Karancs-hegy csoportja, előttünk Medves kőszéngyarmata. A mély völgyben pöfögnek egyre a magas kémények; pipálnak a hegygerinccel. A kohókban lobog a láng. Heve finomítja a vasat. Óriási gőzkalapács veri édes testvérét, s rengeti a talajt. Szurtos gyerekek nagy ügyességgel tolják alája a vaskocsiban a vörös izzó tömeget, nagy fogóval ragadja meg azt, s forgatja a másik legény. Odakünn a gyáron kívül húzódik el két sorban a munkások városa. Igazi magyar Birgmingham ez. Szép egyemeletes házak, szellős szobákkal. Majd ha az izmosodó fák lombja ráborul a házak párkányaira, be édes is lesz itt a pihenés a nagy munka után! A másik központ a kőszénbánya munkásoknak hajléka, ott húzódik el a vasút mentén. Ez már régibb annál. A munkások lakóházai egyszerű svájci stílben épültek, de az igazgatósági lak megállhatna az Andrássy-úton is. Parkok övezik az épületeket, fehér-virágú akáccal, vadgesztenye és jegenyefa-sorokkal."" ') „Tarjánt és környékét a múlt század végén és a XX. század első tizedében hat sárga kastély uralta", - írta a Munka 1928-ban. „Legkiválóbb és legszolidabb a bányakastély, a mai igazgatósági épület helyén (...). Abban az időben a bányakastély egymásután két igazgató vezetése alatt állott. Gerber széles látókörű, előretekintő, nehezen megközelíthető teljhatalmú vezető, ki németföldön végezte tanulmányait.""

2

' Gerber utazásai révén gazdag tapasztalatokra tett szert a bányamunkások kolóniáit illetően. A megváltozott igazgatósági politikának a hátterét világítja meg Gerber Frigyes főmérnök, későbbi bányaigazgató levele: -30-