Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Horváth István: Mentelitás és mítosz. Jelenségek és összefüggések Salgótarján 20. századi társadalmi életéből

A másikra is figyelő személyes magatartás a későbbiekben is megmaradt, fejlődött és kiszélesedett. Századunkban kibővült és a korai segítőkészség erős szociális érzékenységgel gazdagodott. Ezek adták a nagy, országos figyelmet is kiváltó megmozdulások a motívumait is, /Lásd: az ún. éhségmenet 1926-ban, bányászsztrájkok 1929-ben, és 1939-1940-ben, üveggyári sztrájk 1940ben/ amelynek eszközévé a kialakuló szakmai szerveződések, a szakszervezetek váltak. A várost alakító személyes tényezők között megkülönböztetett figyelmet és hangsúlyt kapott az egyéni képességeket, az öntevékenységet feltáró, a szakmai ismeretet összekapcsoló kulturális magatartás. Az iskolák létesítése, gazdagítása állt e tevékenység egyik pólusán, a másikon a szabadidőben végzett munka. A település történetének korai szakaszától fogva természetesen ható építőelemeivé váltak az önképző körökben, dalárdákban megszerzett javak. Jó részt ezekből merített, noha természetesen önálló utat járt be a művészeti tevékenység sokszínű, fejlődő világa is. Elgondolkodtató, hogy a két világháború közötti időszak legjelentősebb szellemi áramlatai, így az irodalomban kialakult, és onnan szétsugárzó népi-urbánus vita, eszmék közötti párviadal éppen csak súrolta a város szellemi életét. A vélemények különbözőségének jelenlétére, kifejeződésére több lehetőség is adódott volna Salgótarjánban. Erre leginkább Szabó Zoltán Cifra nyomorúságának a város társadalmát érintő fejezete adott volna okot, amely külön is megjelent a Válasz 1938-as számában. Forrásunkkal megegyezően vallom „A Cifra nyomorúságnak a többi népi szociográfiától megkülönböztető értéke, hogy megpróbálja a munkásságot elhelyezni a társadalom, de leginkább egy táj, a Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe" társadalma struktúrájában, amivel járatlan utat választott. A munkásosztálynak a társadalomban elfoglalt helyét sem a népi szociográfia, sem a népi ideológiai gondolkodás nem tette tárgyává. Révai szemére is vetette Szabó Zoltánnak, úgy próbálkozott meg a „proletár-szociológiával", hogy nem tett említést „a salgótarjáni bányászok nagy múltú szocialista mozgalmáról".

(l,) A település arculatára, az itt élő emberekre ható világ, az elmúlt történelmi évek hatása ellentmondásos. Természetesen ennek következményei a mindennapokban is megjelennek és az ellentmondásokat kiváltó motívumok sem kerülhetők meg. A számomra legfeltűnőbb az a vonás, hogy a közösségre és az egyénre ható történeti kultusz nem vagy alig alakult ki. A magyar történelemben a város életében jelentős személyiségek - legyenek azok akár politikusok, /mint Kossuth, Széchenyi/ - legyenek írók, művészek /Petőfi, Arany J. Ady, stb./ hatása lényegében nehezen kitapintható. Az első polgármester kultusza napjainkban kezd kialakulni, mellette más előremutató példát jelentő személyiségek alig jelennek meg. Talán a Madách és a Mikszáth kultusz erőre kapását lehet jól érzékelni. Az iskolák újkori névadási akcióiban inkább a kampányjelleg az erősebb, mint a valóságos értékek, kötőelemek feltárásának folyamata. Hasonló a helyzet a magyar történelem, a város történetének eseményeihez kapcsolódó viszonyunkban is. Különösképpen zavaró, ha külső erők kívánják diktálni a felfogásuk szerint megőrzésre alkalmas történéseket. Tanulságos lehet az első magyar köztársaság, valamint a Tanácsköztársaság iránti változások ide idézése. A túlzó heroizálás egykor, az elhallgatás - negligálás ma, egyaránt veszélyes, károkat okozó. Éppen ezért lenne indokolt, az idevonatkozó helyes ismeret terjesztése. Még mielőtt teljesen eltorzulna fontos lenne hogy az 1956-os városi történéseknek is megkezdődjék és intenzíven folytatódjék a hiteles megismerése. A város 20-ik századi történetének feltárásában is fontos feltétel, hogy az emberek, az itt élők kibeszélhessék magukat. Ma is még inkább az elhallgatás motívuma az erősebb, ha a múltról esik szó, pedig -21-