Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Maga János Konferencia, Balassagyarmat - Bakó Ferenc: Egykori pályatársam, Manga János

tek. A szlovák hatás a nyugati palócok kultúráját erősebben érintette, mert keletebbre a lakosságcsere nem volt olyan nagy méretű, és ez a csoport a nyelvhatártól is távolabbra esik.<

5) Manga János nem a palóc kultúra teljes egészét kívánta megismerni, hanem kisebb tájakra összpontosította figyelmét. Több helyen kifejtette, hogy a palóc sajátosságokat a néprajzilag homogén, kisebb falucsoportok kutatása révén lehetne megtalálni. A falucsoportok összetartó ereje a jelenlegi vagy egykori plébánia, egyházi szervezet, amelynek keretei között számos lehetőség nyílt kapcsolatok megteremtésére, kialakítására és nem utolsó sorban házasságkötésekre. Saját gyűjtési tapasztalataiból több ilyen falucsoportot jelölt meg, elsősorban Nógrád megye területén.

(6) Ilyenek: Ipolytarnóc-Litke-Mihálygerge; Őrhalom-Hugyag-Ipolyvarbó; továbbá Ersekvadkert-Patak-Dejtár; vagy Rimóc-Nagylóc-Sipek-Varsány-Hollókő stb. Palócföldi kutatásának egyik fejezete volt a népi vallásosság és az egyházi liturgia hatása az egyes népszokásokra. Az első témával kapcsolatos felfogását, véleményét „A hasznosi tömegpszichózis" című dolgozatában írta meg,'

7

' összefüggésben a jellegzetes palóc búcsújáró hagyománnyal. A római katolikus liturgia népszokást teremtő hatását pedig a kiszehajtás történeti előzményeiben mutatta ki. Jellemző, hogy az 1366- os prágai zsinat óta szláv és német nyelvterületen elterjedt kiszehajtás nálunk elsősorban a nyugati palócoknál gyökeresedett meg, ott ahol legszorosabb volt a kapcsolat a szlovák néppel.<

X) Népszokáskutatásainak egyik eredményeként leszögezi, hogy - „a nyelvhatárok, amelyek különben sem voltak állandók, a legritkább esetben határolják az esztendő ünnepeihez fűződő hit- és szokásvilágot, tartalmi és formai elemeinek elterjedését, hasonlóságait. Számtalan példa szól amellett is, hogy egy-egy vidék rítusainak legközelebbi változatait gyakran inkább a szomszéd népek körében találjuk meg. Bár ezekben az esetekben a kölcsönhatás, az átadás és az átvétel lehetőségeit és valószínűségét sem tagadhatjuk, sőt bizonyos formák, motívumok, típusok vándorlását több esetben nyomon követhetjük, emellett a kialakulás hasonló folyamatának lehetőségeire is gondolnunk kell, s ebben igen fontos része volt a kereszténységnek... (konkrét példa erre, hogy ), a közösségi rítusok alakulására az egyháznak, nevezetesen a plébánosnak, vagy éppen az iskolamesternek feltétlenül befolyása volt".<

9

> Egyik alapítója és elindítója volt az 1968-ban elkezdett Palóc kutatásnak. Részt vett a módszereket és feladatokat meghatározó egri tanácskozáson, ahol a népszokáskutatás programjához kapcsolódva fejtette ki elgondolásait. Az egyházi év ünnepeinek szokásait igen alkalmasnak tartotta az etnikus jegyek megismerésére, bár a tartalom és a forma egysége éppen a szóban forgó területeken már nem mindig ragadható meg, az idegen hatások és főként a modernizálódás következtében. A módszerek között fontosnak tartja a kisebb falucsoportok és a vegyes lakosságú, vagy elmagyarosodott települések vizsgálatát. Nézete szerint a programnak ki kell terjednie az észak-magyarországi szlovák községekre is, továbbá azokra a szlovákiai területekre, ahonnan a hajdani telepesek ide érkeztek. A Palóc-kutatás etnikai jellege mellett hangsúlyozta Manga a változásvizsgálat jelentőségét, vagyis feltárni a szokások alakulásának történeti folyamatát az elérhető legrégebbi időktől a jelenkorig.

(,0) A népszokás elemzésének fő szempontja és eszköze Manga János egész munkásságában a történeti alakulás folyamatának megragadása, amint ezt egy helyen meg is fogalmazza. „A falu egyes rétegeinek, korosztályainak életében szinte napjainkig helyet kapnak azok, a bizonyos alkalmakhoz fűződő, hol merev szertartás szerű, hol játékos cselekmények,... amelyeket általában népszokásokként emlegetnek. Megmaradásuk a falu közösségének ... a múlthoz való viszonyában, életformájában, hitvilágában (stb.) leli magyarázatát. Mivel azonban ezek a fenn-210-