Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Maga János Konferencia, Balassagyarmat - Tari Lujza: Manga János hangszeres népzenegyűjtései: 1959–1977

- Arra nem emlékszek, hogy Mohácson okarinát készített vóna valaki. Vótak, hát még a botba is árú(l)tak valamikor, de nagyon régen. Ezelőtt 40 évvel, 45 évvel talán. AP 17.029g A beszélgetés folytatása: - Most már gyakrabban játszok, mer hívnak, a zenekarba megyek. Gy. - Milyen zenekarba? - Hát, támburazenekarba szoktam menni. Igen. Gy. - És hallom, hogy dudával is játszik. - Ez volt az első hangszerem valamikor, még gyerek voltam. ... Utána szájmozsikán vagy talán harmonikának lehet mondani és kontrabrácsos (sic.) is ta­nultam, azt is tudok és van nekem odahaza egy 80 basszusos gombos ötsoros harmonikám, te­hát azon is játszok mostmá. Gy. - Kivel játszik, melyik dudással játszik együtt? - Hát egy dudásunk van kérem szépen Mohácson, vagy talán illetve mohácsi szigeten. Ez a Bárász György, a neve. Szomszédom. Közvetlen. Összejátszunk mink, olyan zenekart csiná­lunk mi ketten, csak úgy zúg a szobába! Gy. - Össze tudják hangolni az okarinát a dudával? - Például az okarinát nem lehet hangolni. Gy. - Ezt tudom! - Itten van - de szoktam azért! - ez a hátsó része egy kicsit hamis - viaszkkal szoktam (betöm­ni) - úgyhogy kisebb lukat csinálok, tehát vékonyabb (= magasabb) a hang. Osszestimmőlünk úgy, a dudát, inkább stimmöli (lehet hangolni), mint az okorint. És hát kezdünk játszani, olyan pattogósán megy nálunk. -203-

Next

/
Thumbnails
Contents