Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Maga János Konferencia, Balassagyarmat - Tari Lujza: Manga János hangszeres népzenegyűjtései: 1959–1977

E tájon minden más népzenei dialektusterületnél erősebben jellemző ugyanazon dallam hármas egységként való előadása (cigányzenekarral). Ennek a szerkesztési elvnek fennmaradását (lényegében mind a mai napig) minden bizonnyal a verbunkos zene LassúKözépgyors-Friss tételegységei segítették. Ez a forma a zenei pásztor-hagyományban is jelen van Gömörben. A zenekarral lassú-középgyors-gyors tempójú zeneként játszatott legkedveltebb „Juhásznótá"-k általában a balladák és rabénekek köréből kerülnek ki. A régi stílusrétegeket olyan dallamok képviselik, mint a Vidróczki-dallam (8, 5 4 b3; tipikusan a „Vidróczki híres nyája" szövegkezdettel). „Amott van egy nagy ház, megyeház a neve", illetve „Szállj el fecskemadár Gömörön keresztül" (6; a tipus 5 soros formában: 7 4 5 VII). Hasonlóan kedveltek még a „Szentdre báró", valamint a „Juhászlegény, szegény juhászlegény", „Bene Vendel 16 szél gatyája" stb. Manga gyűjtésében a berzétei zenészek az utóbbit hallgatóként, lassú csárdásként, majd friss csárdásként játsszák „Juhásznóta"-ként (AP 16. 917/C.,.

3

). A többi berzétei felvételen egyrészt tágabb északi területet jelző repertoárral és előadásmóddal, másrészt nagyobb földrajzi határokat átívelő - és eddig e területről ismeretlen - dallamokkal találkozunk. Az egyik felvételen a hangszeres zenei hagyományban szerteágazó „Csípd meg bogár" dallam hallható (AP AP 16. 917/al). Ezt a dallamot mai határainkon belül leginkább virtuóz előadású, gyors tempójú hangszeres dallamként ismerjük, mely a városi cigányzenészek repertoárjából terjedt el. Gyimesben és a Székelyföld más részein azonban szöveges formában és lassú tempóval is él (Gyimesben aszimmetrikus ritmussal). A dallam első népzenei adatait Kodály Zoltán és Lajtha László századeleji gyűjtéseiből (Tari 1992 a. 150; valamint 2-3. kotta), legkorábbi feljegyzését Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből (Bartha-Kiss 1953. 390.sz.) ismerjük. Eddigi ismereteink szerint az északi területek cigányzenészei az általánosan ismert, fő típusnak tekintett gyors tempójú „Csípd meg bogár" dallamot szokták játszani (így játssza a balassagyarmati banda Lajtha 1930-as, illetve 1953-as gyűjtésekor; az utóbbit 1. Tari 1992b A/6g). E területről mindeddig ismeretlen volt azonban a lassú tempójú, szöveges altípus. További érdekességként említendő, hogy a berzéteiek a székelyföldiekhez hasonlóan szintén sajátságos cigánycsúfoló szöveggel éneklik a dallamot (Cigány vagyok, jól élek). Manga cigányzenei népzenegyűjtései között említést érdemel a püspökhatvani gyűjtés. A püspökhatvani cigányzenészek kitűnően ismerik a szorosan vett paraszti hagyományt. Mangának részletesen elmesélik a lakodalom menetét, s az eseményeket a megfelelő zenékkel illusztrálják, így játszanak párnástáncot, a tágabb északi területen jellemző menyasszonytánc-dallamot (Mikor a menyasszonyt fektetni viszik 11. 8 5 4). Repertoárjuk más részével ugyanakkor ők is tágabb területeket hidalnak át. Manga felvételei között van egy darab, amelyet a püspökhatvaniakon kívül csak a debreceni cigányzenészek játszottak (gyűjtötte Lajtha László 1952). A debreceni cigányzenészek szoros szakmai és rokoni kapcsolatot építettek ki az északi területek nagy hagyományú cigányzenész családaival és városaival. A családi kapcsolatok legfeltűnőbb megnyilvánulási formája volt, hogy gyerekeiket a jónevű északi cigányprímások mellé adták tanulni, ami lehetőséget adott a repertoárcserére, dallamok terjedésére is (Tari 1995). Azt a dallamot, amit Lajtha Debrecenben, Manga pedig Püspökhatvanban gyűjtött, a debreceni zenészek Lajtha gyűjtési jegyzőkönyve szerint egy Borsod megyéből odatelepedett Kórodi nevű öreg cigányzenésztől tanulták. Manga gyűjtésében a püspökhatvaniak előadásában hallható „Lassú csárdás" mindenesetre alátámasztja ezt a lehetőséget. 1. 6. kotta. ("Lassú csárdás, friss-e" AP 17.141/b). -195-