Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Maga János Konferencia, Balassagyarmat - Gyivicsán Anna: Manga János és a magyarországi szlovákok kultúrája

szági népi kultúrához kapcsolódik. Ezt a néprajzi tájat Felső-Ausztria Morvaországgal határos területei is kibővítik.*

Ir>) 3. A tárnoki Júdás-hordás hoz hasonló vonatkozásokra utal a Jeruzsálem megbüntetéséről és bűnhődéséről szóló legenda-balladatöredék, amelyet 1955-ben Kiskőrösön jegyeztük le.<

17

) Jézus Szent Péterrel a földön járva megbünteti Jeruzsálem városát. Ezt a ballada-típust az addig ismert szlovák népköltészeti és ballada-publikációk és kéziratos balladagyűjtemények nem tartalmazzák, viszont néhány, a kiskőrösinél teljesebb variánsuk ismert cseh és morva területen. Egyik legszebb variánsát szintén a már Júdás-hordásnál említett Uherské Hradistë környékén jegyezték le.<

18) Más szempontból is forrásértékű a kiskőrösi legenda-ballada. Kiskőrös szlovák lakosságának többsége közép-szlovák tájakról származik, közép-szlovák tájszólással beszél. Tájszólása azonban több nyugat-szlovák elemet tartalmaz, ami arra utal, hogy a családok egy része onnan származik. Erre utal a Kiskőrösön gyakori családnév a Szentgyörgyi, amely azt mutatja, hogy viselői a Pozsonytól nem messze fekvő Szentgyörgyről (Sväty Jur) származnak. Az, hogy az említett ballada Kiskőrösön is felbukkant, ez további bizonyítéka a nyugat-szlovák származásnak. Manga Jánosnak a magyarországi szlovák kultúrát érintő másik alapvető területe a hagyományos kultúra változásvizsgálata volt. E folyamat megfigyelése során Manga tárta fel számunkra azt is, hogy a nemzetiségi folklór nyelvi változásokon, nyelvcseréken megy keresztül. Vagyis azt a folyamatot, amikor a kisebbség nyelvét a többségi nyelv váltja fel nemcsak a mindennapi nyelvi kommunikációban, hanem egyes kulturális rétegekben is. S ez alól nem kivétel a tradicionális kultúra sem. Manga János e nyelvváltást még „élőben" is tudta követni, s a jelenséget a következőképpen írta le: „Amikor az egyik magyarországi szlovák községben a virágvasárnapi rítusokat vizsgáltam - írja - feltűnt, hogy a szokásdal szövege magyar, ám megdöbbentően hasonlít tartalmában ahhoz a szlovák szöveghez, amelyet máshonnan már ismerünk. A végén kiderült, hogy amikor a községben, részben a nagyobb arányú beköltözés, részben a Pestre járt fiatalok elmagyarosodása folytán a szlovák szöveg mondását már szégyellték, két lány magyarra fordította a szlovák szöveget és még néhány évig, amíg a szokás élt, amíg végleg el nem hagyták, ezt a szöveget mondták, ezt tanulták meg a fiatalabb lányok is."*

10

) A szerző pontosan utalt a folklórnyelwáltás pszichikai és etikai hátterére (szégyellték a szlovák nyelvű szokást) s az értékváltás folyamatára is, ami az idézett jelenségnél nyelvi értékvesztésből fakadt. Amikor tehát egy közösségi kultúra értékrendszerében átcsoportosítás következik be, s a társadalmi presztízs, a társadalmi értékkihívás megingatja az addigi belső értékhierarchiát, akkor a közösség egyes tagjai kételkedni kezdenek saját, eredeti kultúrájuk értékeiben, és föléje helyezik a többség nyelvének, közvetve pedig kultúrájának elemeit. Manga János a magyarországi szlovák nyelvszigeteken végzett kutatásain és e tárgyból írt számos tanulmányain kívül a más hazai nemzetiségi és a magyarsággal szomszédos népek kultúra kutatásának fáradhatatlan ösztönzője volt. S gazdag tudományos hagyatékával és követendő tudósi magatartásával reméljük továbbra is az marad. -175-