Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - †Dupák Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945–1948 közötti történetéhez

1945-ben a kultuszkormányzat nagy feladatai közé tartozott a kultúra iskolán kívüli terjesztésének hozzáigazítása a népi demokrácia igényeihez. Ennek érdekében alakították ki a szabadművelődési munka szervezeti és tartalmi rendszerét. 1946 elején létrehozták a terület javaslattevő, véleményező társadalmi szervezetét, az Országos Szabadművelődési Tanácsot, illetve 1946. február 15-ig kellett megalakulniuk a helyi, városi, és községi szabadművelődési tanácsoknak. A Nógrád-Hont Vármegyei Kerületi Szabadművelődési Tanács három hónappal később, május 10-én kezdte meg működését. A megyében az év folyamán majdnem mindenhol létrejöttek e testületek, azonban Salgótarjánban többszöri közigazgatási egyeztetés ellenére sem állt fel a tanács. A vármegyei szabadművelődési felügyelő 1946. szeptember 21-i jelentése szerint „... Salgótarján megyei város ez ügyben, dacára többszöri kérelmeinknek, a polgármesterrel több ízben való személyes tárgyalásoknak, ez ideig még nem alakította meg a helyi tanácsot. A szabadművelődési munkásságról kért beszámoló jelentést sem küldte meg, pedig a városban nagy és igen értékes munkásság folyt. Országos viszonylatban is felfigyeltek az itteni munkásságra. A megalakulás csak ígéret maradt. "

(42) Végül is a helyi szabadművelők háromnegyed évvel később, 1947. június 11-én tettek eleget a felszólításnak, és a Bányai- és Kohómunkások Dalkörében megalakították a Salgótarjáni Szabadművelődési Tanácsot. Az eseményen képviseltették magukat a politikai pártok, az üzemek, a kulturális, a sport- és a társadalmi szervezetek képviselői. Néhány név a jelenlévők közül: Czakó János gimnáziumi igazgató (SZDP), Hlavnyai Alajos (FKGP), Adorján Gyula (MADISZ), Vertich József (Acélgyári Kultúrcsoport), Dr. Tóth Gyula (Természetbarátok Turista Egyesülete), dr. Csengődi Lajos lelkész (Evangélikus Egyház). A résztvevők az alábbi vezetőséget választották meg: dr. Homoki László hatósági orvos, elnök, Jancsó József (Bányai- és Kohómunkások Dalköre) alelnök, Gémesi László (Üveggyári Munkáscsoport), Czakó János, és dr. Tóth Gyula tagok. Az ügyvezető Dunai Pál (Munkás Kultúr Szövetség) lett. <

4í

> A szabadművelődési tevékenység korszaka, valamint a testület működése nem tartott sokáig. A tanácsrendszer kiépülésével a kultúra és a művelődés sokszínűségét a terület uniformizálása váltotta fel. A fent ismertetett dokumentumokon kívül további érdekes forrásokkal is találkozhat a kutató. Ezek közé tartoznak a MADISZ működésére vonatkozó iratok, az ifjúságiés politikai nagygyűlésekről és pártnapokról készült jelentések, falujárók beszámolói, a Rendező Gárda ülésjegyzőkönyvei a fegyelmi eljárások iratai, illetve a Városi Sportbizottság megalakulásának jegyzőkönyve. Összegzés Az irategyüttes bemutatásának és ismertetésének végén megállapítható, hogy a városi pártszervezet dokumentumai alapvető köz- és politikatörténeti forrásértékkel rendelkeznek Salgótarján 1945- 48 közötti történetére vonatkozólag. Ez az anyag, a korszak közigazgatási és gazdasági szerveinek, szervezeteinek működése során keletkezett maradandó értékű irataival együtt biztos forrásbázist jelent a település 1945 utáni históriájának új szemléletű kutatásához és feltárásához. -152-