Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - †Dupák Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945–1948 közötti történetéhez

pirendjén legtöbbször a pártkonferenciákról szóló beszámolók, pártvezetőség választások, pártszervezési feladatok, a tömegszervezetek helyzete, a politikai pártok közötti kapcsolatok és a nemzetgyűlési választások előkészítése és lebonyolítása szerepelt. A salgótarjáni pártszervezet első választmányi ülésére 1946. február 3-án került sor, ahol Oczel János nemzetgyűlési képviselő beszámolt a köztársaság kikiáltásának és a köztársasági elnökválasztás körülményeiről. 1947 második felében, az országgyűlési választások után - országos és helyi szinten - egy­re inkább előtérbe került és felerősödött a politikai pártok felszámolására, illetve a munkásegy­ség megteremtésére irányuló kommunista törekvés. Természetesen a kérdés minden pártfó­rumon, így a választmányi üléseken is prioritást élvezett. A városi választmány 1947. november 18—i összejövetelén meghatározták a követendő tak­tikát. Kijelentették, hogy »... foglalkozni kell a Szoc. Dem. (Sic!) kérdéssel. Ahol lehet számoljuk fel és akiket lehet nyerjünk meg közülük Pártunk számára (...) Akiket megnyerünk, a Szoc. Dem. Párt tagjai közül, írassunk velük egy nyilatkozatot, amelyen kifejtik, hogy nem értenek egyet a Szoc. Dem. Párt egységbontó politikájával. Ezen nyilatkozatot azután továbbítani fogjuk a Szoc. Dem. Párt központja felé Szakasits elvtársnak." (,8) Jelentős tevékenységet fejtett ki a választmány által saját tagjaiból megválasztott városi ve­zetőség vagy titkárság, illetve 1947-től használatos elnevezés szerint a városi végrehajtó bizott­ság. E párttestület irányította a választmányi ülések között az üzemi és a körzeti alapszerveze­teket, a tömeg- illetve a társadalmi szervezetekbe delegált pártfunkcionáriusok munkáját. A vezetőség eleinte hetente, kéthetente, majd később havonta tartotta üléseit, amelyeken az egyes reszortfelelősök - nőszervező, kultúrvezető, értelmiségi összekötő és propaganda vezető ­számoltak be szakterületük aktuális helyzetéről, problémáiról. Az 1945 és 1948 között tartott üléseken a vezetőség foglalkozott a pártszervezéssel, a vá­ros közellátási, az üzemi pártszervezetek helyzetével, az igazoló bizottságok tevékenységével, a helyi sajtóval, a politikai nagygyűlések szervezésével, az üzemi bizottságok választásával, illetve a városi és a megyei pártkonferenciák előkészítésével. Érdekes és tanulságos olvasmányok a város közellátási helyzetéről, illetve a pártmunka ta­pasztalatairól szóló városi titkári összefoglaló jelentések. A beszámolókat a Megye Bizottságra, a Központi Titkárságra és a Pártközpont Szervezési Osztályára címezték. 1945 elején a város súlyos közellátási problémákkal küzdött. Hiányoztak az alapvető élelmi­szerek, és a szállítási nehézségek miatt nem volt lehetőség a hiányok beszerzésére, pótlására. A korabeli polgármesteri jelentés szerint a „... meglévő készletek a város 17.000 főnyi lakosságának kenyérszükségletét már csak két napra fedezik." A napi adag személyenként 10 dkg kenyér, és egy-egy alkalomra 0,5 kg finomliszt volt. A két éven aluli gyermekek részére 0,25 kg búzadarát tudtak biztosítani. ( ' (,) A helyzetet tovább súlyosbította a várost megszálló szovjet csapatok tevé­kenysége. A lakosság különböző csoportjai eltérő módon fogadták a Vörös Hadsereget. A mun­kásmozgalmi múlttal rendelkezők és az üldözöttek felszabadítóként, a letűnt rendszer hívei pedig bizalmatlanul és félelemmel. Azonban a rablás, az önkényeskedés és az erőszakoskodás általános ellenszenvet váltott ki a lakosság körében. -144-

Next

/
Thumbnails
Contents