Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Dezier, Tóth: Besztercebánya, 1944-ben

A lakossághoz Jozef Sty, a Szlovák Nemzeti Tanács tagja szólt: „Minden erőnkkel támogat­ni kell a katonaságot, hogy a nemzet ne pusztuljon el, hogy minél előbb győzelmet arasson az el­lenség felett." Ezen a napon Besztercebányán, a Szlovák Nemzeti Bank épületében tanácskozott a Nemzeti Bizottság. Elnökévé Gustav Zemant választották. Az alelnökök Ján Majling és Július Tatransky voltak. A besztercebányai bizottságnak összesen 34 tagja volt. A bizottság Ondrej Smida polgármestert megerősítette funkciójában. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-én jött elő az illegalitásból. Deklarációjában kijelentette, hogy a törvényhozást és a végrehajtást egész Szlovákia terü­letén átvette. A Csehszlovák Köztársaság visszaállítása mellett volt, de nem a háború előtti for­mában. A felkelés területe kb. 20 000 km 2 volt, s 1 700 000 lakost vett körül az ellenség. A front több szakaszán harcok folytak. 1944. augusztus 31-én létrejött a csehszlovák hadsereg parancsnoksága. Parancsnoka Ján Golian alezredes lett. Ján Golian később a főcsoport tábornoka lett. A stábparancsnok Július Nosko, a helyőrségparancsnok Milan Vésel volt. A főcsoport élére 1944. október 7-én Rudolf Viest került, helyettese Golian tábornok lett. 30 000 jól felfegyverzett német katonával szemben 18 000 felkelő katona és 5 500 partizán állt. A szeptember 5-i mobilizáció után a katonák száma 47 000, szeptember 26-án, a második mobilizáció után 60 000 lett. A partizánegységek irányítója 1944. november 16-tól a főstáb lett, székhelye Beszterce­bánya. A stáb parancsnoka Kari Smidke, helyettese Manica alezredes, szeptember 29-től Asmulov alezredes volt. 1944. szeptember 12-én jött létre a Szlovák Honvédelmi Tanács besz­tercebányai székhellyel, mint a Szlovák Nemzeti Tanács szerve a fegyveres harc vezetésére, va­lamint a hadsereg és a partizánok fronton való mozgásának koordinálására. Az elnöke Golian tábornok volt. Szeptember 17-én a felkelés területére repült a Szovjetunióból az I. csehszlovák vadász­gépezred. 1944. szeptember 25. és október 15. között érkezett meg a II. Csehszlovák önálló paradesszantos brigád. Mindkét egység része lett a Szlovákia területén harcoló I. csehszlovák hadseregnek. A hadsereg parancsnokságán három katonai misszió működött: szovjet, angol és amerikai. 1944 októberében fokozódtak Besztercebányán a berepülések. Az október 18—i berepülés al­kalmával a tér házai károkat szenvedtek. Legnagyobb kár a Thurzó-házat érte. A német hadsereg október 18-27-i offenzívája után a felkelő hadsereg nem tudta magát tartani. A partizánegységek és a katonák a hegyekbe húzódtak. -134-

Next

/
Thumbnails
Contents