Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Dezier, Tóth: Besztercebánya, 1944-ben

Besztercebánya a felkelés katonai előkészületeinek központja A belpolitikai helyzet s az egypárti rendszer életre hívta az oppozíciót. A terv kiváltotta a lakos­ság ellenállását. Létrejöttek az első illegális szervezetek. Besztercebánya volt a Szlovák Kommu­nista Párt illegális területi központja. Az illegális szervezetek elsősorban röplapokkal tiltakoztak a belpolitikai helyzet ellen. А Мог ho! fasisztaellenes csoport tagjai besztercebányai diákok, kö­zépiskolai tanárok voltak. Központja a tanítóképzőben volt. A csoport egy része külföldre távo­zott, s ott bekapcsolódott a csehszlovák egységek harcába, másik részét bebörtönözték. Illegalitásban dolgoztak a Szlovák Demokrata Párt /SDS/ tagjai is. 1943 nyarán létrejött Közép-Szlovákia illegális bizottsága. Kiadta a Hlas národa с illegális lapot. A bizottság együtt­működött a Sitno partizáncsoporttal a Selmeci-hegyekben. Élelmiszerrel, ruhával látta azt el. A szlovák hadsereg fasisztaellenes hangulata különösen 1941 után volt érezhető, vagyis a Szovjetunió megszállása után. Egy tisztekből álló csoportosulás megalakította a szárazföldi haderő besztercebányai parancsnokságán a Victoire csoportot. Jakub Hluchy alezredes és Jozef Tlach alezredes a csoport vezető egyéniségei közé tartoztak. A keleti frontról érkező katonák­tól fegyvereket szereztek, azokat a partizánoknak adták. Egy másik, tisztekből álló antifasiszta-csoport Frantisek Úrban köré tömörült. A csoport tagjai az evangélikus egyesületet informálták a fronthelyzetről. Az evangélikus püspökök már 1939-ben protestáltak a Hlinka Gárdában való kötelező tagság ellen. Az evangélikus egyház 1942-ben egy memorandumban felhívást intézett Tiso elnökhöz, hogy a szlovákok tovább ne vegyenek részt a háborúban. Ebben az időben már nem csökkent a rendszer híveinek száma. 1943 karácsonyáig az antifasiszta erők közös blokkba tömörültek. Megalakult az illegális Szlovák Nemzeti Tanács. Ellenállási programját a „Karácsonyi egyezményben" hagyta jóvá. A Szlovák Nemzeti Tanács alapvető feladata és célja: ,Д szlovák nép harcának egységes és közpon­ti vezetése a hatalmi diktátum ellen." Célja a fegyveres felkelés volt, együttműködve másokkal, elsősorban a hadsereggel. A felkelés terveinek előkészületei Közép-Szlovákiában koncentrálód­tak. Besztercebánya az ellenállás központja lett. Az ellenállásban részt vettek szociáldemokraták és a polgári demokratablokk képviselői. Besztercebányán volt a szlovák hadsereg szárazföldi hadosztályának parancsnoksága. Tisztikara fontos szerepet töltött be a felkelés előkészítésében. Besztercebánya felkelésben betöltött központi szerepét a város kedvező földrajzi elhelyezkedése, valamint a Tri Duby (Szliács mellett) elnevezésű repülőtér közelsége magyarázza. A katonai egységek közül a vá­rosban volt még a járási kiegészítő parancsnokság a 11 sz. gépjárműzászlóalj és a repülő-után­pótlás. A szárazföldi haderő parancsnokságán személyi változások történtek. A stáb parancsno­ka Ján Golian alezredes lett. Munkatársaival 1944 nyarán kidolgozta a felkelés katonai tervét. A Szlovák Nemzeti Tanács foglalkozott az ellátás kérdésével is. A gazdasági élet jelentős képvi­selőit nyerte meg az ügynek: Peter Zatkot, a Szlovák Nemzeti Bank elnökét, Imrich Karvast, az ellenállásért felelős legfelső hivatal elnökét, és még számos gazdasági intézmény dolgozóját. Pozsonyból egymilliárd koronát utaltak át a Szlovák Nemzeti Bank fiókjaiba és hárommilli­árd koronát a besztercebányai fiókba. Az ellenállásért felelős legfelső hivatal háromhavi árúkészlettel látta el a lakosságot. -132-

Next

/
Thumbnails
Contents