Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között

Amint az eddigiekből látható, az 1871-ben két tanteremmel megnyíló iskola már 1873ban harmadik tanteremmel bővült, s pár évvel később meg kellett nyitni a negyedik, illetve az ötödik tantermet, de ezek a tantermek különböző épületekben voltak elhelyezve. Külön iskolaépületet 1894-ben emeltek, amelyet az év október 17-én adtak át. A kétszintesre tervezett és öt tantermet magában foglaló épület a vállalatnak 64 ezer koronájába került. Az iskola méretei a következők voltak: hossza 48,5 m, szélessége 10,1 m, magassága 10 m volt. Az épület hasznos légtere 5648 köbméter. Építőanyaga: kőalap, tégla felmenő fallal, tetőzete bádogfedéssel. A belső tér burkolata: az előtér és folyosók mozaiklapokkal fedve, a tantermekben hajópalló. Az épületben volt villany, az udvaron vezetékes kifolyó. Az épületen kívül helyezték el a fából és téglából épített árnyékszéket. Az iskolához tartozott egy pedellus-lakás. A főépület tantermekkel, szertárakkal és tantestületi szobával együtt tíz helyiségből állott. Az iskolának volt tanári és ifjúsági könyvtára, az előbbi 245, az utóbbi 478 kötettel. Akkor itt tanítottak: Gönczöl János igazgatótanító, Perné Ferenc, Gajdóczky János, Zejcsek Szeréna és Magyar Béla, aki egyben a Nógrád megyei általános tanítóegyesület főjegyzője volt. Az iskola mellett faiskolát és „tágas tornaszerekkel ellátott udvart létesítettek." A leánytanulók kézimunka oktatásban részesültek.*") A „minden tekintetben a kor színvonalán álló épület"-hez hasonló méltatást csak az acélgyári iskola kapott, amint a forrásban olvashatjuk: „Az iskola két épületben van elhelyezve, tantermei tágasak, világosak, s mintaszerűen vannak felszerelve."*

12

) A gyér adatok arra is választ adnak, hogy milyen osztálybontásokban folyt a tanítás. Az SKB Rt» elemi iskoláinak létszám- és osztályadatai az 1901/2-es tanévben Iskola I. 0. II. 0. III. 0. IV. o. V-VI. о , Mindössz. Tanító 1 tanító/gyermek Salgótarján 117 120 83 88 70 478 5 95,6 Inászó 69 54 106 43 272 4 68 Pálfalva 73 51 53 177 3 59 A tanítás délelőttös-délutános formában történt az 1920-as évek végéig. A tanulók ebédidőben hazamentek, majd ebéd után délután folytatódott a tanítás. A tanítás az első és második osztályokban bontásban történt. A központi bányatelepi iskolában még a harmadik és negyedik osztályokban is az ötödik-hatodik osztályok együtt tanultak. A kisebb iskolákban, mint Székvölgyön vagy Rónabányatelepen osztatlan iskolák működtek. A bányatársulati iskolákban ekkor 1046 tanköteles tanulót írtak be, akiket 14 tanító tanított. Átlagban egy tanítóra 74 tanuló jutott. Ennél magasabb volt a központi iskola osztályátlaga 95,6 fő jutva egy tanítóra. Nehezen boldogulhatott az első és második osztály munkáját végző tanító a 117 illetve a 120 fővel. A következő statisztikánk 1919-ből van, bár ez csak tanítói létszámadatokat tartalmaz. A bányának Salgótarján közigazgatási területén ekkor 3 elemi népiskolája volt. -121-