Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Balogh Zoltán: Kaszinók, vendéglők, kocsmák. A társasági élet színterei Saltótarjánban 1900–1945

zési és társas szórakozási igényei újabb vendéglők és kávéházak, cukrászda létesítéséhez vezettek. Előtérbe kerültek a hangulatos, családi kisvendéglők, ahol a család nyugodt légkörben költhette el vasárnapi ebédjét. Kialakulhatott a vasárnapi vendéglőbe járás szokása, hogy a háziasszony mentesüljön a főzés gondjai alól. Ünnepek alkalmával pedig az otthon sütött tésztát cukrász-süteményekkel egészíthették ki. A cukrászda és a fent említett családi kisvendéglők lehetőséget adtak a családok fiú- és leánytagjai megismerkedésére is, és főleg a cukrászdák találkahelyként is funkcionáltak. Igen népszerűek voltak emellett a kuglipályákkal felszerelt kerthelyiségek, amelyek egyben a nyári mulatságok legkedveltebb színterei is voltak. Legtöbben a Fő utcán lévő Wehovszky-kertet keresték fel, ahol naponta kugliversenyeket rendeztek és frissen csapolt sörök kedvelőinek az akkor divatos müncheni Paulaner sörrel szolgáltak, aki megéhezett, zónapörköltet vehetett magához. Esténként pedig katonazenekar vagy cigányzene mellett rophatták a táncot a fiatalok. Újdonsága révén volt népszerű a Dreher sörház, amelyet 1906-ban nyitottak a Korona szálloda egyik helyiségében. A csapolt kőbányai sör poharanként 16 krajcárba került, egy korsóért 24 krajcárt kértek. A sörház gazdag italkínálatában és áraiban is az elegáns szállodák követelményeinek igyekezett megfelelni. Palackozott borok, magyar és francia pezsgők várták a zsebüket nem kímélőket. A nem éppen szerény italárak, a zajos mulatozások, a vendégeket a minél nagyobb fogyasztásra csábító kasszírnők sokakat elriaszthattak azonban a betéréstől. Polgári igényre válaszolva nyitottak ki az első kávéházak még az 1880-as években, de még nem igen tudtak meggyökeresedni, a helyi sajtó megteremtésével próbálkozó vállalkozásokhoz hasonlóan. A kocsmánál és vendéglőnél urbanizáltabb környezetben szórakozni kívánó salgótarjáni polgár a századfordulótól már válogathatott is a kávéházakban. Az időszakot - az országos tendenciához hasonlóan - a kávéház-nyitási láz jellemezte. A salgótarjáni vendéglátás virágkora idején elsősorban a szállodák létesítettek kávéházat, de alakult 2-3 önálló kávéház is. A fogyasztás polgáriasabb típusához kötött kávéház a szórakozás gazdag lehetőségeit kínálta és megfelelő környezetet biztosított a társasági élet konkrét célú összejöveteleinek is. A salgótarjáni polgár, legyen az szakmunkás, hivatalnok vagy tanító, főleg ha nőtlen volt, szívesen kereste fel a kávéházat. Örömmel szabadult ki szűk lakásából, hogy magányát egy kicsit a kávéház mozgalmas életével feloldja. Mert ott a nyitvatartás ideje alatt mindig sikerült társaságra lelnie. Miután a helyi és az országos sajtóból értesült a vármegye, az ország és a világ legfrissebb dolgairól, beszállhatott a biliárd- vagy kártyapartiba. Ha pedig a játék hevében megszomjazott, palackozott kőbányai sört iszogathatott vagy csapoltat hozatott a pincérrel a vendéglőből. A játéktársak és a társaság megválasztásánál is érdemes volt odafigyelni, mert a biliárdban és a kártyában is akadtak vámszedők, akik a vendégek kifosztására specializálták magukat. Legalább ennyire veszélyesek és gátlástalanok voltak a potyázok, akik pénzt szimatolva piócákként tapadtak rá az elegánsabb öltözetben lévő áldozataikra. Nemegyszer az egyébként is borsos árak mellett - a fogyasztás serkentésére szerződtetett cigányzenekarral és a kasszírnővel összejátszva könnyíttettek a lépre csalt vendég zsebein. A legnagyobb forgalmat a Korona (később Hungária), Pannónia és a Vadász szállodák kávéházai bonyolították. A főtéri állomás felépültéig (1913) nem kis számmal keresték fel főként az utazók az akkor még egyetlen vasúti állomás mellett fekvő Badacsony szálloda kávéházát. A század eleji Salgótarján kávéházi életéről azonban nem túl hízelgő képet festett a helyi sajtó. „A mi kávéházaink legtöbbje olyan tanya, mely rejtett zuggal szolgál a törvénybe, tisztességbe ütköző különböző cselekmények elkövetésére... Ezek között a legerősebb a hazárdjáték. Nem új dolog rég ismert kórjelensége ez kávéházainknak." Az egyik kávéházban pld. egy kisiparosokból, ügyvédekből, kiskereskedőkből álló társaság több száz, egyikük pedig 1400 koronát veszített a makaó nevű játékon. Mint később a Korona kávéház tulajdonosának tiltakozó nyilatko-110-