Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Irodalmi muzeológia – irodalmi kultusz

„Feladata: a.) Egységes szervezetbe foglalja a meglévő irodalmi múzeumokat, emlékmúzeumokat, emlékszo­bákat (Budapest-József Attila Múzeum, kiskőrösi Petőfi-, sümegi Kisfaludy-, egri Gárdonyi Géza-, széphalmi Kazinczy-, balatonfüredi Jókai-, badacsonyi Irodalmi-, kápolnásnyéki Vörös­marty-emlékmúzeumokat, a tapolcai Batsányi-, a horpácsi Mikszáth-emlékszobát stb.) Az e téren mutatkozó feladatokat tervszerű fejlesztés keretében összegezi, végrehajtásukról gondos­kodik, b.) Gyűjti s megőrzi a magyar irodalom emlékeit, c.) Segítségükkel tudományosan rendszerezi, feldolgozza és szemlélteti, megismerteti a magyar irodalom hagyományait, d.) Gondoskodik a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagának összegyűjtéséről. A dolgozók érdeklődését az irodalom felé irányítja, fejleszti irodalmi ízlésüket, ítéletüket, igényeiket, tudatosítja az irodalom társadalmi jelentőségét és harcát a haladásért. A muze­ális anyagból könyvtárat, kézirat- és emléktárat, továbbá irodalomtörténeti szakkönyvtárat tart fenn." Teljesen új szakterület lépett a magyar muzeológia addigra már úgy, ahogy kialakult, de szemmel láthatóan arisztokratikus magasságokba emelkedett területei: művészettörténet, régészet, néprajz mel­lé. Mindent, ami történt, az irodalmi muzeológusoknak kellett kitalálni. „Szerencsére" akkor s még pár évtizedig szívesen száműzték az irodalmi múzeumba azokat a tudósokat, akik valamilyen oknál fogva kényelmetlenek voltak a hatalomnak. így dolgozott ott hosszú évekig Baróti Dezső, Vezér Erzsébet s részben Keresztúry Dezső is. Éppen ő volt az, aki 1955-ben irodalmunk emlékeinek vé­delmében megfogalmazta gondolatait a magyar irodalmi muzeológiáról, annak lehetőségeiről, mód­szertani kérdéseiről. Nyugodt szívvel tehette, mert már mögötte volt néhány irodalmi kiállítás meg­rendezésének tapasztalata, legfontosabb gondja: az alapító rendelet után valóban jöjjön létre a valódi gyűjteménnyel rendelkező, szakemberekkel ellátott, kiállítóhelyekkel és raktárakkal rendelkező ma­gyar irodalmi múzeum az egész országra kiterjedő hatáskörrel és széles nyitottsággal. Ennek megvalósításában Keresztúry Dezső is részt vett a már említettekkel s rajtuk kívül olyan kiváló szakemberekkel, mint V. Nyilassy Vilma, Miklós Róbert, Lengyel Dénes, Sára Péter, Balká­nyi Enikő stb. Közbevetett gondolat, hogy a magyar irodalmi muzeológia nagy szerencséjére az intézmény afféle felnevelő szerepet is kapott, a hazai irodalomtudomány számos jelese ott kezdte pályáját, hosszabb-rövidebb ideig ott ismerkedett meg a filológusi munka gondjaival a kézirattárban vagy a könyvtárban. A kezdeti időszak másik nagy eredménye a szakmai módszertani kérdések megvitatásán túl, hogy sikerült kiépíteni - kezdetben még csak minisztériumi erőforrásból - a hazai irodalmi muzeológia rendszerét vagy annak alapját. Ezek az ún. emlékházak, amelyek közül Mikszáth, Vörösmarty, Bat­sányi s persze Petőfi nevét kell említenünk a többiek mellett. Mára ez a rendszer teljesen kiépült, megközelítően 70 látogatható irodalmi emlékhely van az országban. Ugyanakkor két megye kivéte­lével - Baranya és Zala - dolgozik a megyei múzeumokban főállású, de legalább részfoglalkozású irodalmi muzeológus is. Az eltelt évtizedek alatt a Petőfi Irodalmi Múzeum belső felépítettsége is kialakult. Létrejöttek a gyűjteményei: kézirattár, művészeti tár, hangtár, könyvtár. Folytonosan megújuló kiállításai új lehe­tőséget jelentettek a mű és közönség kapcsolata értelmezéséhez, megvilágításához. Mindeközben az intézmény beilleszkedett a hazai irodalomtudományi rendszerbe is. Hiszen addig is voltak olyan intzmények, amelyek az irodalomtudomány tárgyi dokumentációs emlékeinek megőrzésére vállalkoztak, mint a Nemzeti Könyvtár kézirattára és az Akadémia kézirat­gyűjteménye. De létrejött az Irodalomtudományi Intézet is a maga tagoltságával, a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság is kiépítette struktúráját s az egyetemek, elsősorban akkor még az ELTE s azóta mindegyik irodalomtudományi tanszéke is foglalkozott olyan feladatokkal, amelyekhez részben az irodalmi múzeum is csatlakozott. Az az irodalmi múzeum, amely tevékenységében együtt tartal­mazza ezeket az elemeket: az irodalmi dokumentumok megőrzését, feldolgozását, bemutatását, a tudományos kutatás szolgálatát s egyúttal önálló végzését is. Azaz - és ez a specifikuma - elsősorban gyűjteményei tudományos feldolgozásával lép be ebbe a rendszerbe. 98

Next

/
Thumbnails
Contents