Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)
Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: „Literator vagy dilettant” Szentmiklóssy Alajos 1793–1849
15. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének historiaia, geographiai és statistikai esmértetése. Pest, 1820. 1. köt. 296-297. p. A Szentmiklóssy-kastélyról lásd: Genthon István: Nógrád megye műemlékei. Bp. 1954. Akad. 198-200. p. A Szentmiklóssy-címerről lásd: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. köt. Pest, 1863. Ráth Mór. 657. p. 16. Szentmiklóssy Alajos levele Szemere Pálnak, Erdotarcsa, 1818. április 11. In.: It. 365. p. 17. Szentmiklóssy Alajos: Hunyadi László. Szomorú játék öt felvonásban. Pest, 1820. Trattner János. A későbbiekben a darabot egy nagyobb tanulmány keretében kívánjuk elemezni. Megjelenése körülményeihez lásd: Kazinczy Ferenc levele Szentmiklóssy Alajosnak, Széphalom, 1820. június 24. In.: XXIII. köt. 278-280. p. Legújabban jegyzetekkel és tárgyi magyarázatokkal közreadta Kerényi Ferenc. In.: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig. Bp. 1987. Szépirod. 122-123. p. Hazai és Külföldi Tudósítások, 1820. I. 47. sz. 384. p. rövid ajánlása. Élet és Literatura, 1826. 350. p. Ballá Károly megjegyzése. Bajza József véleménye 1822-ben „Egy jelenése könnyet ejte szememből s ez nekem most elég. Az érzékeny költeménynek legszebb jutalma a könny... Kritikai szájjal nem szólhatok felőle, mivel drámájának theorie-jét nem tudom." In.: Bajza József összegyűjtött munkái. Kiad.: Badics Ferenc, VI. köt. 1900. 14. p. Bajza 1829-ben viszont már lekicsinylően nyilatkozott: a Hunyadi Lászlóról, „...melly dráma akart lenni... hol a drámaköltőnek az actiói haladással való ismeretsége nem nagy mértékben mutatkozik." In.: Felső-Magyarországi Minerva, 1829. 224. p. A Hunyadi-téma drámai feldolgozásához: Péterffy Béla: A Hunyadiak a magyar drámairodalomban. (Temesvári Állami Főgimnázium Értesítője, 1903.) Horváth János: .Vörösmarty drámái (Bp. 1969.) kapcsán érinti a téma drámai feldolgozásának történetét. Tájékoztatásul közöljük néhány főbb állomását: Bessenyei György: Hunyadi László tragédiája (1772), Horváth Ádám: Fogoly Hunyadi (1792), Kisfaludy Sándor: Hunyadi János (1814), Szentmiklóssy Alajos: Hunyadi László (1820), Tóth Lőrinc: Ronow Ágnes, Vörösmarty Mihály: Czilley és a Hunyadiak (1 4 844), és tervezett Hunyadi Lászlója, amely elkészült töredékét a Losonczi Phönix, I. köt. Bp. 1851. 104-108. p. közölte. 18. Kerényi Ferenc: Az „udvarházi klasszicizmus"-tói a romantikáig. (Nógrád irodalmi élete a reformkorban.) In.: Balassagyarmati Honismereti Híradó, Emlékszám, 1982. 24. p. Az Auróra szerzőgárdájáról: Horváth Károly: Kisfaludy Károly és íróbarátai. Bp. 1955. Művelt Nép. (Szentmiklóssyról 127-133. p.) Pintér Kálmán: A lyrai költők Kisfaludy „Auróra"-jában. In.: A Kecskeméti Főgimnázium Értesítője. 1883/1884. 3-23. p. Szentmiklóssyról a 16. p-hoz adatokat. 19. Szentmiklóssy Alajos levele Toldy Ferencnek, Erdotarcsa, 1826. november 4. In.: It. 471. p. 20. Szentmiklóssy Alajos levele Kazinczy Ferencnek, Erdotarcsa, 1827. április 5. In.: XX. köt. 243. p. 21. Bajza József levele Toldy Ferencnek, Pest, 1830. január 12. In.: Bajza József összegyűjtött munkái. Kiad.: Badics Ferenc, VI. köt. 1900. 307-313. p. Bajza ebben a levelében másolta le Toldynak Szentmiklóssy „részeg levelét", melyből az idézet származik (309. p.) Bajza más alkalommal is utalt Szentmiklóssy szertelen italozására. (275. p.) 22. Szentmiklóssy Alajos levelei Erdotarcsai Fejér Antóniának, Erdotarcsa, 1838. november?, és Buda, 1848. augusztus 23. In.: It. 473-474. p. 23. Toldy Ferenc: magyar költők élete, Pest, 1871. Ráth. M. 2. köt. 106-107. p. 24. Szentmiklóssy Alajos kritikusi tevékenységének legmodernebb - a korabeli folyamatokba ágyazott összefoglalását Fenyő István végezte el, e tekintetben meghatározva dolgozatunk gondolat menetét. 92
