Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Társasági élet a salgótarjáni vendéglőkben

Az 1920-30-as évek vendéglátásában két jelenség felbukkanása, illetve továbbélése említésre méltó még. Az egyik az előfizetéses étkezés, a másik az, hogy az újonnan alakult pártok székhelyeiket, titkárságukat egy-egy vendéglőben állították fel. Korábban a székhelyek vendéglőkbe helyezése egyesületekre, érdekvédelmi szervezetekre voltjellemző, a pártoknak nem voltak állandó székhelyeik, rendezvényeiket, gyűléseiket a legkülönbözőbb helyeken tartották, a létszámtól függően. Mivel a Vadász bírt a legnagyobb különteremmel, természetes, hogy a nagygyűlésekre ott került sor. Az állandó székhelyek kialakulása mindenekelőtt a pártok szerepének növekedését jelzi és a tömeges politizálási kedv megerősödésének nyilvánalő jele. Az EME salgótarjáni csoportja a Czirbesz vendéglő különtermében tartotta összejöveteleit - ahol 1926 októberében részt vett Eckhardt Tibor országos elnök i.s. A Salgótarjáni Keresztényszocialista Párt a Révay-féle polgári vendéglő emeleti helyiségében tartott minden héten kedden, csütörtökön és szombaton pártnapot, sőt ott nyitotta meg népvédő irodáját is. Előfizetéses étkezés meghonosításával Sándor Netusz Nemzeti Vendéglője, a Vadász szálloda vendéglője és a Györgyné-féle konyha próbálkozott.Utóbbiban munkáskonyhát is nyitottak, de egyik vállalkozás sem volt hosszú életű. Meg kell még említenünk az SBTC telepen a városi tulajdonban levő Sportliget vendéglő megnyitását, amelyet később már Városi Kioszk néven ismertek. 1929-ben Polk Ferenc bérletében találjuk. Az 1920-as évek fellendülő társasági életét azonban nagyban beárnyékolta az, hogy az alkoholfogyasztás ijesztő méreteket öltött a városban. Erről a város tiszti főorvosa így tájékoztatott jelentésében: „a városban és a városhoz tartozó telepeken évente elfogyasztottak 1 millió liter bort, 250 ezer liter sört és 5000 liter pálinkát, összesen mintegy 30 milliárd korona ". Ebből a hatalmas összegből „...a városi vízvezeték, csatornázás, utcarendezés, fásítás, szemételtakarítás, közkórház járványkórház, tüdőbeteggondozás, azaz a legszükségesebb közegészségügyi berendezések költségeit egyetlen év alatt fedezni lehetne!" Az idegenforgalom és a sport hatása A kor technikai fejlődéséből következően az 1920-as évek közepétől - főként a városi lakosság körében - jelentős életformaváltozások indultak el. Az új tömegkommunikációs eszközök, a rádió és a film elterjedése által még közelebb került a világ az információit eddig a sajtóból szerző polgárhoz, a tömegszórakoztatás új lehetőségei nyíltak meg. A közlekedési eszközök fejlődése, számának növekedése az utazás olcsóbbodásával járt együtt, ami viszont a tömegforgalmat segítette elő. A személyautók tökéletesedése nagyban ösztönözte a külföldi turistautak elterjedését. Egyre többen merészkedtek hosszabb európai utakra, hogy a nyarat valahol a déli tengereknél töltsék. Az autóbusz-közlekedés tömegessé válása megkönnyítette a vidéki városok elérését, és lehetővé tette a vasúttal nem rendelkező települések felkeresését is. A szabadidő eltöltésének új formáiként az 1930-as évektől vált tömegjelenséggé a turisztika, a vikendezés, a nyári üdülés, ekkor terjedt el és vált tömegessé a sportolás. Elősegítette ezeket az állam idegenforgalmi politikája, amely az olasz Trenipopolar mintájára bevezette a vasárnapi olcsó kiránduló, az ún. filléres vonatok rendszerét. A filléres vonatok a nagyobb vidéki városok közti forgalom fejlesztését, a belső turisztikai forgalom fellendítését szolgálták. Utasaik - 500 résztvevő esetén legalább - 75%-os díjkedvezményben részesültek. A vonatok reggel indullak, és még aznap éjjel vissza is értek. Ezáltal egyre nagyobb tömegek életvitelének lett szerves része a hétvi^ ' rándulás, terjedt a belföldi üdülés, amelynek legkedveltebb célpontja a Balaton volt. A hétvégi kirándulások és az ún. bakancsos turizmus elterjedését jelzi a hegyvidéken a turistaházak számának jelentős szaporodása. A külföldi és a belföldi idegenforgalom fejlődésében döntő lépés volt az állami szervezetek kiépítése. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács megalakulásáig (1929) Budapest székesfőváros 1916-ban alakult Idegenforgalmi Hivatala irányította a magyar idegenforgalmat. Az Idegenforgalmi Tanács a vidéki idegenforgalom megszervezését tűzte ki célul. Az önálló törvényhatósággal bíró 67