Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról

Ez az épület egyébként arról nevezetes, hogy 50 évvel ezelőtt üveghutának építtették, de mint ilyen, nem prosperált s csak rövid ideig volt üzemben, azután raktár, istálló, s végül úri lakás lett belőle. A Szilárdy féle majorral szemben az út másik oldalán a mai Goldner féle fakereskedéstől kezdve egy kőfallal körül kerített nagy kert húzódott fel egészen az ősrégi Jankovich féle kastélyig, amelyben már akkor is a Salgótarjáni Takarékpénztár volt elhelyezve. Ma ez az épület mélyen az út szintje alatt áll, de akkor az útról majdnem lejtő nélkül jártak be az udvarra; az út szintje a maihoz képest oly alacsony volt, hogy teherrel a szekerek nem is tudtak a kath. parochia felé kikapaszkodni, hanem a közlekedés a Régi posta (akkor Zsidó) uccán történt. Ennek az uccának az elágazásánál a mai dr. Bellák féle ház helyén egy kis földszintes épület állt, abban volt a posta, melynek forgalmát akkor Vattay bátyánk és egy levélhordó bonyolította le. Ezen épület után a Zsidó-uccán tovább haladva, a posta után következett a régi zsidótemplom, melynek helyén ma a rituális kóser mészárszék áll, a másik oldalon a mai dr. Winter féle háztól egészen a mai Rauchverger féle szappangyárig egy - valószínűleg a bizonytalan közbiztonsági állapotok miatt - az ucca felé - ablaktalan ház állt. Ebben az épületben volt elhelyezve az első salgótarjáni Kaszinó is, melyet később a Bányatelepre helyeztek át s ott ma is fennáll. Az ucca alakja a régi, csak az ócska kis házak helyén állnak azóta újak és az új Zsidótemplom, mely az imént említett kaszinó épület helyén 1902-ben épült. Visszatérve a fő uccára a kath. templom ugyanazon a helyen már akkor is fennállt, de befogadó képessége összehasonlíthatatlanul kisebb volt a mainál. Azóta kétszer is bővítették, külső alakja is megváltozott. Eléje új, magas és két kisebb torony épült, a régi templomhoz tágas keresztalakú hajó és szentély épült; majd később a szentély mellett kétoldalt tágas sekrestye, illetve chorus létesült, mely alkalommal a templom előtti Szt. János szobor környéke is rendeztetett. A parochia akkor még földszintes volt, a mai emeletes ház a templom első átalakítása idején épült. A mai Wolly féle ház helyén köröskörül szabadtéren állt a róm. kath. népiskola. A Kis-ucca másik sarkán pedig a mai Kovács féle vaskereskedés helyén a róm. kath. kántortanító lakása, melyben Gazdy akkori kath. kántor lakott s az egyházi teendők mellett egy segéderővel ő tanította a salgótarjáni nebulókat is a betűvetés mesterségére. Innen az iskola 1900 körül került át az Iskola-uccai új épületbe. A Salgótarjáni Takarékpénztár saroképületének helyén üres telek volt s a partnélküli Pécskő-pataknak árterületül szolgált, mert nemcsak a telek maga, hanem az előtte elvonuló út is egy szin(t)ben volt a patak medrével. A Kis-ucca és a kántorlak között majdnem vízszintesen fordultak be a fő-uccára s onnét a kath. templom felé erős kapaszkodón a város belterülete felé pedig vízszintesen közlekedtek a Pécskő patakon át a szekerek. A patak felett volt ugyan egy híd, de az oly alacsony és primitív volt, hogy a legkisebb vízáradás is elsöpörte s néha hosszabb ideig csak a medren át gázoltak a szekerek. Akinek pedig a Pécskő uccában volt dolga, egyszerűen végighajtott a patak mederben (mint ma is a felső szakaszon). Az első maradandóbb jellegű híd 1880-ban épült, amikor a Pécskő-patak medre is pilóta és deszkából készült partfoglalatot kapott. A mai Erzsébet-tér helyén volt a „kis piac", melyen három: a Weisz, Kivovics és a Dankóné fék; kofasátor bonyolította le a piaci forgalmat. Az első emeletes épület a Polacsek (mai Hoffmann) féle ház volt, de a Fő-uccán álltak már a mai formájukban a Simon (ma Rokoz), a Seidner (ma Wetzler) a Korsós (ma Hoffmann), a Groszberger (ma Sonnenscheim), az Okolicsányi (ma Glattstein), végű a Weinberger (ma Jancsovics) féle házak. A többi fő-uccai épületek azóta nemcsak gazdát, de forrná is cseréltek. A Fő-ucca jobb (városházi) oldala nagyjából ki volt már akkor építve a kath. templomtó a Zagyvái-rakodóig, de csodálatosképpen az őslakosság szorosan a hegylábához építette házait, úgy hogy az út és a lakások között 10-20 méteres előkert vagy udvar maradt. Az újonnan épült házal: ellenben az uccához simultak, ennélfogva úgy nézett ki ez az oldala, mint a hiányos fogsor, mindad dig, míg az uccai front teljesen ki nem épült. A másik oldal a kis piactól kezdve a Böhm (m i Deutsch) féle házig aránylag szebben, zárt sorban s a mai vonalában épült, de természetesen kévé; kivétellel azóta újból építettek. A Böhm (ma Deutsch) féle háztól az acélgyárhoz vezető vasút átjárójáig üres terület volt, csak a Kádár féle ház helyén állt a csak most lebontott Nagy-kocsma, mellyel szemben az ucca másik oldalán a Benyus (ma Szabó) féle telektől a Menház uccáig terjedő szabad tér közepén állt a Nagy-kocsmához tartozó állás, melyben az átvonuló szekerek nyertek szállást. Szilárd kőépület volt ez, a két végén tágas, zárható kapukkal, úgyhogy éjjel is biztos menedéket nyújtott az utasoknak. Vásár alkalmával 15-20 áruval megrakott szekér fért el benne; a vásárra utazó 55