Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról

az új képviselőtestületbe választással és virilis jogon is bekerült. Az 1915. január 19-i képviselőtestületi ülésen ez utóbbi mandátumáról mondott le. A következő két év eseményeiről egy 1921-ben kiállított községi bizonyítványból értesülünk, amely szűkszavúan annyit közöl, hogy „1916 év április hótól 1918 év április hóig katonai szolgálatot teljesített". Mivel ekkor 47 éves volt, minden bizonnyal póttartalékosi szolgálatra hívták be. Azonban 1918. február 3-án, távollétében, a képviselőtestület közfelkiáltással újból községi bíróvá választotta. A nehéz időszak ellenére a község fejlesztésének korábban elvetélt kérdései kerültek középpontba. Kezdeményezésére elkészítették a besztercebányai kultúrmérnöki hivatallal a Pécskő patak rendezési tervét, megoldást keresett a képviselőtestület a köztisztasági állapotok megjavítására, stb. Ezen munkálkodásokba robbant be az őszirózsás forradalom. November 2-án a községi bíró a következő szavakat intézte a képviselőtestülethez: „Nagy időket élünk, olyan időket, amikor az órák éveket sőt évtizedeket jelentenek. Olyan időket, amidőn országhatárok váltakoznak máról-holnapra. A szabadság szele vonul végig egész Európán. Csehország, a Délszláv államok kimondták függetlenségüket és a magyar nemzet is bár későn, de még mindig nem elkésetten állást foglalt függetlenítése mellett. Megalakult az ország fővárosában a Magyar Nemzeti Tanács, Népkormány neveztetett ki, olyan Népkormány, akinek működése iránt az egész ország bizalommal viseltetik, miért is ezen körülmények között az elöljáróság is foglalkozott azzal az eszmével, hogy a képviselőtestületet összehívja azon célból, hogy az eseményeket annak tagjaival megbeszélje, továbbá, hogy a jövőre vonatkozólag állást foglaljunk." A helyi Nemzeti Tanács másnap alakult meg, s az elöljáróság változatlanul tovább vitte az ügyeket. Tóth Gyula a Tanácsköztársaság idején is megmaradt posztján, bár ugyanúgy mint a Nemzeti Tanács működése alatt, most a direktórium létrejötte után sem volt a korábbihoz mérhető jogköre. Hivatala 1919 márciustól a városrendezési ügyosztály elnevezést kapta. A Tanácsköztársaság bukása után a képviselőtestület szeptember 5-én ült össze először. Ekkor született meg a határozat, hogy visszaállítják a bírói tisztséget és augusztus 1-től a rendes bírói fizetést folyósítják. Tóth Gyula azonban augusztus 21-től vizsgálati fogságban volt, a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvében is „távol" beírás található neve mellett. Szeptember 30-án döntött arról a község vezetése, hogy engedélyez számára 8 heti szabadságot, mert „kérelmét hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja". " A „szabadság" azonban jóval meghaladta az engedélyezett mértéket. Október 30-án a főszolgabíró „Salgótarján nagyközség több polgárának jegyzőkönyvi panasza" alapján „a proletár diktatúra idején elkövetett hivatali visszaélés és mulasztás miatt" felfüggesztette bírói állásából és fegyelmi büntetésre az alispánhoz utalta át ügyét. A 3995/919. számú határozat négy pontba foglalta a vádakat: ,,1.) Foglalkozásukhoz nem tartozó közmunkára rendelte ki a proletárdiktatúra alatt a kéjnőkkel együtt több érdemes salgótarjáni polgár leányát, valamint számos polgárt. 2.) Házikezelésbe vette a köztisztasági vállalatot s ezzel a községnek tetemes kárt okozott. 3.) A kommunizmus életbeléptetésével magasabb fizetéssel egybekapcsolt állást vállalt és ezen fizetését fel is vette. 4.) Kommunista magatartása miatt a balassagyarmati államügyészség rendeletére letartóztatásba helyeztetett és jelenleg is az államügyészség fogházában van." Ezek közül a második az, amely nem politikai indíttatású és bizonyítható - lehetett volna. De nem lehetett, mivel a községi képviselőtestület 1918-ban háromszor (június 21., november 20., december 21.) foglalkozott a köztisztaság kérdésével. Mindannyiszor megerősítették az először hozott véghatározatot, mely szerint a képviselőtestület „utasítja az elöljáróságot, hogy 1919. évtől a köztisztaság megoldását házi kezelésbe vegye (ne adja ki vállalkozásba, hanem a község saját erejéből oldja meg. - S.K.) s erre már most rendezkedjen be". ' így szociáldemokrata párttagsága és a Tanácsköztársaság alatt viselt megbízatása alapján igen képlékeny váddal - izgatás - tartották fogva. A törvényszék nem is hozott ítéletet ügyében, hanem 1920. február 4-én elrendelte szabadon bocsájtását. A két világháború között visszavonult a politikai élettől, de nem a közéletből. Erről tanúskodik Förster Kálmán, Salgótarján első polgármesterének visszaemlékezése is: „A várossá alakulást megelőző időben a község bírói székében Tóth Gyula és Hricsovszky András váltották fel egymást. Mindketten szeretettel ragaszkodtak a gondjaikra bízott községükhöz. Tóth Gyula a városi szervezetben is mindvégig élénk és értékes tevékenységet fejtett ki." Ennek egyik területe az építési bizottság volt. A város épülésével, fejlesztésével kapcsolatos régebbi elképzelései újra megvalósulással kecsegtették. Aktívan részt vett az általános rendezési terv előkészítésében, majd az egyes épületek 51