Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Sümegi György: „Tollhegyre venni jólesik”. Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal

amúgy is befirkált önéletemet. De azért remélem, hogy a közelgő mulandóságnak elébe vághatok egy örökítő kísérlettel és ha nem is mindent, de az elmondhatót elmondva nyomát hagyom az életemnek. Ehhez persze az kell, hogy a lábam még bírja egy ideig a szorítást (a lábam közédugtam az ajtófélfa és az egyre szűkebbre csukódó életem ajtaja közé). így hát még egy évet várnunk kell, amíg újra felvehetjük a fonalat, ha csak közben végleg el nem szakad. A díjamat tedd félre viszontlátásunkig. Szeretettel és barátsággal üdvözlünk Mindkettőtöket Szalay Juci és Lajos Ezt a levelet ajánlás nélkül adom fel. Ha nem kapnád meg, akkor légy szíves értesíts, mert szeretnék bizonyítékot kapni arra, hogy a Posta egy minden oldalon piszkos intézmény. Budapest, 84. ápr. 3. Kedves Barátom, drága Lajos Bátyám, elkeserít a posta gyalázatos működése. Ezt most személyesen adom fel, ajánlva. Talán így biztosabb. Közben február 23-án kelt leveled vétele után írtam neked levelet a Kafka illusztrációk sikeréről számoltam be, s ugyanerről a témáról írt Miklósi Imre is, a két levél közül az egyiket remélem megkapod. De az a gyanúm, hogy a sikersorozatnak még nincs vége... de erről a medvéről majd csak akkor, ha meglesz... Az a véleményem, ha megfelelő helyre egy sort írnál arról, hogy 75 év és kiállítás... azonnal beindulna a gépezet. S nem kellene sem szerénynek, sem sértődöttnek lenned, hisz melyik apparátus a világon tart számon mindent, ami fontos és képes mindig az érdeknélküli, csak a minőségre tekintő mérlegelésre? Például a mostani miniszter is megadhatná a start-lövést... Apropos, hogy vagy Te Köpeczi Bélával, ha jól tudom együtt voltatok Párizsban? Tegnap volt itt Bartha Laci, megkapta a Népközt. Kiváló művésze kitüntetést, együtt ebédeltünk s beszéltünk rólad is. Aggaszt, hogy nem írsz újabb illusztrálási terveidről, kívánságaidról. Persze az életrajzi kötetet kell mindenekelőtt tető alá hozni. Nagyon bízom erős szervezetedben, meg abban, hogy ez őseidtől örökölt legfőbb vagyonod, meg abban, hogy a lélek ereje legalább annyira fontos, mint a testé, hogy túléljük a bajokat, s a Te lelked erős. Várom jöttötöket. Jucikának kézcsók. Szeretettel, jókívánságokkal, barátsággal Domokos János Ui. Olyan jó lenne már ellentmondani Neked itt Budapesten! Kedves János Barátom! Nem akarom egyikünk türelmét sem kimeríteni hiábavaló magyarázgatással, hiszen négy hónapi hallgatást megmagyarázható mentség úgy sincs. Legfeljebb valami komoly, vagy komolynak képzelt oka lehetett ennek a hosszú némaságnak. Mint ahogy az is volt. Darabokban érkeztem vissza Magyarországról. Szinte részeimre esve. Leginkább a lábammal és a szememmel van baj. Ami a legmeglepőbb egyikkel sem a cukrom miatt, hanem a hetvenöt vagy már azóta a hetvenhat évem miatt. 266