Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Sümegi György: „Tollhegyre venni jólesik”. Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal

hiányzik, az itt esett le, - de annyi (főleg hó formájában), hogy az Alföldön a pincék mind megteltek vele. Hát így egyenlítődnek ki a világ dolgai! Remélem tetszeni fognak a könyvek. Nekem nagyon tetszenek, persze van egy-két döbbenetes erejű rajz (a Feltámadásban), ami a kicsinyítés következtében valahogy megszelídült... Dehát: mit tegyünk? Várom a tavaszra ígért találkozást. S ha addig lenne időd, arra kérlek: Lajos bátyám, vedd elő azt a régi listát s gondolkozz: mi lehetne a következő? Baráti üdvözlettel jó egészséget és alkotókedvet kívánva, Jucikának kézcsókkal Domokos New York, 1981. március 19. Kedves Barátom! Nagyon köszönöm a könyveket, amik kitűnő állapotban és meglepően rövid idő alatt érkeztek meg. Nagyon tetszik mindkettő; hozzám valahogy a Feltámadás mintha közelebb állnak. Persze ért­hető mohóságomban azt szeretném, ha több, sokkal több rajz lenne a könyvben. Ötszázegynéhány oldalon szinte eltűnik a harminckét illusztráció, pláne, hogy a borító és a tábla két rajza nem ismét­lődik a könyvön belül. Az a vágyam, hogy a könyvben sűrűbben szeretném a munkáimat látni a Feltámadás felénél is rövidebb Goriot apó-t ajánlanám következő munkánknak. De azért nem csak a rövidsége ajánlaná Goriot apó-t. A mű jelentősége mellett a vizuálisan gazdag tartalom is az Apó mellett szól. Az Apó szereplői is inspirálóan változatosak. Olimpusztól Hádesig mindenki itt nyüzsög, akit tollhegyre ven­ni jólesik. Mivel Goriot apó rajta van a Te listádon, nyilván Neked is tetszeni fog az ötlet. De már most is kérlek, hogy az áldozható költségvetésed legszélső határáig menj el a betehető rajzok számá­val. Aztán én majd szokásom szerint megint apróra morzsolom az engedett terjedelmet és szépen telemákozom a könyvet egymáshoz illendőbb közelségbe kerülő rajzokkal. Remélem, hogy leveled utalása a „régi listára" nem akarja tapintatosan, de radikálisan elfelejtetni tavalyi, szinte már megegyezett, Önéletrajzomat. Mindenesetre én egyelőre még úgy dédelgetem és alakítgatom a témát, mintha semmi nem változott volna az Életrajz körül. Szántó Tibor legutolsó, szinte még csak tegnapi levele is úgy beszél az Életrajzról, mintha csak a rajzok végrehajtására várna a munka nyomdába küldése. Igaz az is, hogy minél inkább rágicsálom, böfögetem, emésztgetem a témát, annál jobban érzem a feladat próbáratevő nehézségeit. Egyre inkább érzem, hogy zsindely van a háztetőn. De talán éppen ez a nehézség ad majd ideákat új grafikai megoldásokra. Úgy tervezzük, hogy május második felében megyünk haza és otthon maradunk késő őszig. Mivel Miskolc megengedi, hogy ismét a tapolcai üdülőben nyaraljunk, én erre a nyaralásra építem az élet­rajzom megoldását is. Ezen a nyáron nem lesz sem kiállítás, sem egyéb zavaró elfoglaltság; módom lesz arra, hogy csupán ihletemre és ihletem állandó birizgálására fordítsam időmet és energiámat. Talán sikerülni is fog. A fent említett terv, helyesebben tervek át és megbeszélését majd nyáron folytatjuk. Addig is jó egészséget kívánva barátsággal üdvözöllek. Juci is üdvözletét küldi és minden jót kíván. Szalay Lajos •253

Next

/
Thumbnails
Contents