Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Sümegi György: „Tollhegyre venni jólesik”. Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal

XX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1995 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN „Tollhegyre venni jólesik" Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal Sümegi György A salgótrjáni I. Országos Rajzbiennálé (1982) a magyar rajzművészet hagyományaiból, élő valóságából Szalay Lajos (1909-1995) rajzainak a kamarakiállítását emelte a főhomlokzatára, első számú példának. A sorkezdés, a rajzbiennálé indításához való csatlakoztatás váltotta ki: Szalay az első rajzbiennálén bemutatott munkáit a múzeumnak adományozta. A megjeletősen gazdag Szalay irodalomban alig-alig találunk tőle származó vagy hozzá írott leveleket." A családtagokkal váltott, fönnmaradt leveleken túl, a kortársaival: művésztársaival (pl. László Gyula), barátaival (pl. Kovách Aladár) s a kiadóival, Farkas Istvánnal (Új Idők - volt Singer és Wolfner - Kiadó), Domokos Jánossal (Európa Kiadó) folytatott levelezésének egyes elemei vagy a teljessége azonban ma már hozzáférhető. A Szalay Lajos-Domokos János levelezés Szalay életének a végleges hazatérése (1988) előtti évtizedéből való. Jól érzékelhető e levelekből, hogy a rajzoló az itthoni közönségre számít, hogy itt akar minél intenzívebben (kiállítás, illusztrált könyvek egymást követő sora) jelen lenni. Egyfajta kétlakiság alakult ki a Szalay házaspár életében ezidőtájt: a nyarakat lehetőleg Magyarországon töltötték (Miskolc-Tapolcán a város üdülőjében) s csak ősszel mentek vissza New Yorkba. A Szalay-Domokos levelezés (özv. Domokos Jánosné Görög Lívia tulajdonában, Bp.) 28 levelet tartalmaz; 18 Szalaytól, 10 Domokostól származik. A kiadóigazgató levelei személyesebb hangjuk ellenére is hivatalos, iktatott levelek, gépirati másolatban maradtak meg. Szalay levelei - egy kivételével - ugyancsak írógéppel írottak s természetesen minden hűvösebb-hivatalosabb hangot mellőznek. Az adott problémát őszintén s meglehetős vehemenciával tárgyalják, pl. a Ki kicsoda-ügy. (Szalay mindig tollal írja alá a leveleket, s gyakori az is, hogy egy-két mondatos kiegészítéseket, post scriptum jellegű toldásokat fűz a végükre.) A levelek a magánéleti történések (Szalay betegségének elhatalmasodása stb.) mellett legelsősorban azért forrásértékűek, mert fontos könyvek (Tolsztoj: Feltámadás, Franz Kafka: Elbeszélések) készülésének körülményeibe avatnak be. Szalay közel fél évszázados illusztrátori tevékenységének fontos pillére s az egyik legkvalitásosabb egysége: nagyszámú Kafka-illusztrációja. Leveleiből a Kafkával való ismerkedés, e megismerésnek a mélysége, intenzitása is kitetszik. Az illusztrálandó novellákat Szalay választotta ki, így a Kafkától nyert elementáris olvasói élmény átsüt a Kafka rajzok intenzív világából. A Szalay-Domokos levelezés egy kiadó s az általa foglalkoztatott rajzoló-illusztrátor párbeszéde, amely a hazai kiadói viszonyokba, az egyes könyvek készülési folyamatába is bepillantást enged. New York, 1978. március 16. Domokos János igazgató, Európa Kiadó, Budapest Igen tisztelt Igazgató Úr! A kitüntetett meghatódottságával vettem szíves levelét, amelyben Ön arról értesít, hogy Shakespeare II. Richárdjához készített rajzaim nívódíjat nyertek. 251