Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Pálmány Béla: Nógrádi hallgatók a bécsi és a krakkói egyetemeken a XV–XVII. században

XX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1995 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN Nógrádi hallgatók a bécsi és a krakkói egyetemeken a XV-XVII. században Pálmány Béla /. Megyetörténetünkben fehér foltot képez, hogy voltak-e, és ha igen, kik voltak a XV-VII. századokban a nógrádi származású hallgatói a híres közép-európai egyetemeknek. Belitzky János 1973ban megjelent megyetörténete egyedül a Prágában 1409-ben tanult Ceredi Demetert említi meg és csak valószínűsíti több, külföldi egyetemeken „Szécsényi" néven bejegyzett bölcsészhallgató nógrádi eredetét, de nem nevez meg senkit. A középkori római katolikus egyház nagy erkölcsi tekintélye, óriási világi hatalma és vagyona vonzóvá tette a papi pályát, amely nyitva állott a nagyurak, köznemesek, városi és mezővárosi polgárok, sőt egyszerű jobbágyok gyermekei előtt is. Minthogy a Nagy Lajos király által 1367-ben jogi és orvosi karral alapított pécsi egyetem egy évtizeden belül megszűnt, a magasabb műveltséget szerezni kívánó, ambiciózus fiatalok külföldi egyetemekre mentek. A legtöbb magyar a bécsi és a krakkói alma matereket látogatta. Az 1365. évben IV. Rudolf által alapított és a XVII. században a jezsuiták fennhatósága alá került bécsi egyetem 1377 és 1689 közötti évekből fennmaradt anyakönyveit osztrák történészek 1956 és 1974 között öt kötetben kiadták, e matrikulák lapjain tömegesen szerepelnek magyar hallgatók. Az 1364-ben Jagelló király által alapított krakkói egyetem magyar nemzetbeli diákjainak tanulóháza 1493 óta állt fenn. Ennek anyakönyveit a budai egyetemi nyomda már 1821-ben publikálta, de újabb, szakszerűbb és áttekinthetőbb kiadása is van e ritka becses művelődéstörténeti forrásnak, 1893-ból, Schrauf Károly által.

3 E kiadványokat azonban a megye történetírói mindeddig nem vették figyelembe. A középkori egyetemek alsó, előkészítő fokozata a bölcsészeti kar (facultas artium) volt. Azok, akik sikeresen elvégezték az első három évet, megkapták a baccalaureus - borostyánkoszorús - címet, ami pl. városi iskolákban való tanításra is képesített. A bölcsészeti kari tanulmányok befejezése esetén járt a magister cím és ez már káptalani iskolák mesterkanonoki, városi iskolák igazgatói tisztének a betöltésére is feljogosított. A magasabb - teológiai, orvosi, vagy jogi - karok kapui csak a bölcsészeti karok tanulmányainak sikeres befejezése után nyíltak meg, és akik e legmagasabb fokú korabeli tudományos ismereteket is elsajátították, „doctor" címet kaptak. Mint az alábbi adatok bizonyítják, Nógrádban is elsősorban a mezővárosok, másrészt az egyházi birtokot képező falvak lakosainak gyermekei közül kerültek ki a kor legmagasabb, filozófiai és teológiai műveltség elsajátítása végett egyházi elöljáróik által külföldi egyetemekre küldött papnövendékek. Nyilvánvaló, hogy e hallgatók első iskolai éveiket szülőhelyükön végezték el, itt, a városi triviális iskolákban sajátították el első osztályban a grammatikát, azaz a latin olvasást, írást, nyelvtant, a számokat, a középső, retorikai osztályban az ékesszólást, a harmadik osztályban pedig a dialektikát, azaz a vitatkozástant oktatták. Szécsényben 1332 óta, Füleken kb. a XV. század eleje óta működött ferences kolostor. Arra, hogy e kolduló rend iskolákat is tartott e mezővárosokban a XV-XVI. századokban, mindmáig nincs közvetlen bizonyítékunk. A szécsényi ferences rendház történetét megíró P. König Kelemen ugyan utal a tényre, hogy „a XIV., XV. században külföldi egyetemek hallgatói között szécsényi születésűeket találunk'! és jegyzeteiben forrásként utal a kiemelkedő középkortudós, Karácsonyi János ferences rendtörténetére, azonban egyet sem nevez meg közülük, csak feltételezi, hogy „ezek a szécsényiek 231