Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Vallásos ábrázolások a Palóc Múzeum pásztorművészeti gyűjteményében

resztjének sziluettje, alatta pedig szuronyát előretartó lovashuszár alakja került kifaragásra. Az eddig bemutatott, ünnepi, dísz, vagy ajándéktárgyként funkcionáló darabokon kívül vallási jelek találhatóak az egyszerű használati eszközökön a paraszti háztartásban és a pásztorélet kellékei között is. Jónéhány fokos, balta és ostor nyelén fordul elő - a fentebb bemutatott ivobegréhez, csanakhoz hasonlóan - a kereszt egyszerűen megformált jele. E keményfából (szilva-, körte-, akác-) készült tárgyak (leltári számok szerint: 96-1947, 530-1947, 51.700.1., 51.701.1., 52.15.4., 63.44.1, 65.11.1.) ólom-, ón-, réz-, vagy alumíniumberakással és esetleg vésett, pontozásos, vonalas díszítéssel készültek. A simára csiszolt ostornyeleket domborúan faragott „gyűrűk" tagolják részekre. A geometrikus díszítések mellett főleg virágdíszek fordulnak elő. Az 52.15.1. számú balta nyelén tölgyfán furulyázó kondás malaccal, fa, virágok, kutya és szarvas is látható. Viszonylag gyakori a monogram és az évszám jelölése. A Miskolci Hermán Ottó Múzeum gyűjteményéből ismert ostornyeleken színes műanyagberakással összetettebb vallási jelek találhatóak: templom, oltáriszentség. A kereszt jelének, itt - e használat céljára készült tárgyakon, védő-óvó mágikus funkciója van, ugyanúgy, mint az egyéb használati tárgyakon (pl. méhkaptár, sótartó, kenyértakaró ruha stb.) vagy a lakóházon. Gunda Béla állapítja meg, hogy „a gonosz szellemek, az ártó hatalmak, de gyakran a tűz, a villám ellen is mágikus cselekedetekkel, különböző - az ajtóra rajzolt, karcolt - varázsjelekkel védekezik - a mi gondolkodási körünkön kívül élő - ember' '. " Az Északi-Kárpátok területéről, Erdélyből említ továbbá keresztalakú jeleket olyan erdei fák törzsén, amelyek köré éjszaka vagy viharok idején a juhnyájat hajtják, hogy a fák sűrű lombja alatt az állatok védve legyenek. „A gyimesi csángóknál láttam több ilyen fát. A vihar elől valamely fa alá húzódó pásztorok, szénacsinálók és utasemberek is vésnek - félelmükben - egy-egy keresztet a fák törzsébe." Szintén a kereszt ólomberakásos jele található a pásztorok kedvelt hangszerén, a dudán. Az 584.1947. leltári számú kosfej alakú dudafej (méretei: 11x13 cm) nyitott szájához illeszkedő ólomberakásos sípszárán oldalnézetben látható kereszt. A Palóc Múzeum népi hangszergyűjteményének másik két kereszttel díszített dudafején (ltsz.: 164.1947. és 50.357.13.) az ólomberakásos kereszt a tükrös szem alatt, szembőlnézetből látszik. Hasonlóképpen szembőlnézetű ólomberakásos kereszttel ellátott, a Néprajzi Múzeum Karancsságról begyűjtött 10.612 számú dudafeje és a Magyargécről származó 69.136.1.1. számúnál pedig a nyitott szájhoz csatlakozó sípszár oldalára került a kereszt. A dudához kapcsolódó gazdag hiedelemanyag (ördöngös dudások, „boszorkányok dudabálja", magától szóló duda), önmagában is indokolja, hogy miért került a kereszt kultikus jele a pásztorok e kedvelt hangszerére. Számbavételünkkel a figyelmet szeretnénk felhívni az ábrázolások egy olyan körére, amely a vizsgálat során eddig mellékes jelentőséggel bírt, és a vallási néprajzban ilyen jellegű gyűjteményOstornyél. Ismeretlen pásztor munkája, (ltsz: 96-1947) Dudafej. Ismeretlen pásztor munkája, (ltsz: 164-1947) 152