Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Vallásos ábrázolások a Palóc Múzeum pásztorművészeti gyűjteményében

Az oltáriszentség jele került egy Gyurkó Pál által juharfából faragott kanálra is (ltsz.: 71.30.2., méretei: 24,7x5,4 cm). A nyél felső részén vésett szív, alatta szentségtartót ábrázoló domború faragás látható. A palóc faragóművészet egy másik kiemelkedő alakja Havrán János. Eletéről, munkásságáról sajnos szinte semmit sem tudunk. A Palóc Múzeumban egy általa faragott feszület (ltsz.: 46.1949., hossza: 16 cm) őrzi emlékét. A Kisterenyéről gyűjtött H. J. monogramos feszület - Barna János és Gyurkó Pál munkáihoz hasonlóan - szintén gyakori szereplője a népművészeti publikációknak.' A Palóc Múzeum egy másik értékes, szép darabja az a körtefa feszület (ltsz.: 67.10.1., mérete: 24x8,3 cm), amelynek alkotója Szilágyi Barna János kisterenyei pásztor, aki 1903ban született, és az eddig említett faragókhoz képest a fiatalabb faragó nemzedékhez tartozik. О újabb típusú tárgyakat, így doboztetőket is faragott, melyeken megjelenik például a falusi gazdálkodás változását tükröző traktor is. Ennek ellenére szemlélete tisztán hagyományos, s az új élet jelenségeinek bemutatásakor a régi formakincset alkalmazza." A Palóc Múzeumban őrzött feszület talapzatának hátoldali kézírásos felirata: „Szilágyi Barna János 46. é. volt kondás Kisterenye 1949" nyilván a gyűjtőtől vagy az ajándékozótól származik. A tárgy 1950-ben került a múzeumba Balassagyarmatról. A készítés és a használat helyéül a leltárkönyvben Kisterenyét jelölte meg az 1967-ben leltározást végző Flórián Mária. A feszület egy fából faragott, egyszerűen megformált corpusa a népi faragó szemléletét és kezenyomát viseli. A palóc vidékhez kötődő további faragó egyéniségek sorába tartozik Pál József, akinek munkái a Nógrád megyei Litkéről kerültek elő, és aki szintén dolgozott fel vallási témákat. A Palóc Múzeum bútorgyűjteményében lévő lócájának áttört padhátain az újszövetségi történet részleteit faragta meg a Háromkirályok látogatásától a Golgotáig, illetve a Szentlélek eljöveteléig. Egy-egy Jézus életét bemutató jelenethez társítva a padtámla alsó felén hétköznapi életből vett jelenetek láthatóak, s e szembeállítás nyilván társadalompolitikai mondanivalót hordoz. Az áttört faragású padhátbetéteken másutt is előfordul vallási tárgyú ábrázolás. így találhatóak vallásos jelenetek Lőrincz Pál karancskeszi faragó áttört padhátbetétein. Bertók Mihály kishartyáni pásztor pedig elmondta: „Volt nekem egy padom, cifrább volt az éjféli misénél."

40 A kiemelkedő palóc faragóegyéniségek sorába tartozik még a hugyagi születésű Herczeg Mihály (1887-1961). A Palócföld egyik legjellegzetesebb tárgytípusa az ivóbegre, csanak. Eredete a messze múltba nyúlik vissza, ábrázolásait már a 16. sz.-ból ismerjük. A legkorábbi felföldi adat a csanak használatára a 18. sz. elejéről ismert Nógrádból. A legrégebbi, múzeumban őrzött ivóbögrék a 19. sz. közepén készülhettek. A múlt század végén többféle formában általánosan ismert volt a Felföldön. Ezidőtájt terjedhetett el rajtuk a domború faragás. A régebbi példányok díszítetlenek vagy ékrovasosak voltak. A díszesen faragott csanakok - a pásztorbotokhoz hasonlóan - nem a mindennapos használat Juhászkampó. Gyurkó Pál munkája (ltsz: 51.265) Fakanál nyelén az Oltári szentség jele. Gyurkó Pál munkája, (ltsz: 71.30.2.) 150