Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Emlékirat Szontagh Pálról

Xésó'bb még egyszer lett szerelmes. Lányai Mária' volt eszményképe. Járt is hozzájuk 'bereg vagy Llng me­gyébe és a leány is viszonozni látszott érzelmeit. T)e egyszer a leány édesanyja (Xazinczy Ottilia) olyasféle célzást tett, mintíia kevesellné leányának Szontagíi Tált, aki többé sofia oda nem ment. Még egy utolsó nó'sülési szándék is foglalkoztatta, de akkor már annyira gondolkozott, коду töprengései közben ezen utolsó ideálja: Jíuszár Яппа Madách Imre unokahúga, nem látván komolynak házasulási szándékát, jegyet váltott Xárolyi Miksa nógrádmegyei pinci földbirtokossal. Igen élénk és szellemes nő volt, akit bátyánk mindig tiszte­lettel emlegetett. "Ezentúl már teljesen lemondott a házasságról, noha mindig sajnáltam, hogy agglegény maradt. 'Többször emle­gette bizalmas rokoni körben, hogy ne higyjék egyetlen nőtlenül maradt koros embernek sem, ha azt állítja, hogy nőtlenségét nem bánta meg. Nőgyűlölőnem volt soha. Xár, hogy nem tudta, milyen rajongással szereti egy ritka eszes, művelt, nagyon szép úri leány (Ivánka liel­kd , később Szilassy István dánosi földbirtokos neje). Tgy öreg barátnéja beszélte egyszer, hogy annyira szerette Szontagh Tált, hogy megremegett a szíve, ha csak az árnyékát látta is. Tlmondtam ezt egyszer Táti bácsinak is. TLlgondolkozott, majd megszólalt: hát miért nem mondta, hiszen elvettem volna! Ugy hallottam szüleimtől, hogy fiatalember korában Tál bátyánk költekező hajlamokai ' mutatott, mint későbbi korában ismerve csak nem tételezett volna föl róla az ember, mert akkor már szinte túlságba vitte a takarékosságot. T>e az a legönzetlenebb célból történt. Öröklött vagyonát csonkitatlamd és tehermentesen akarta unokaöccse Szontagh tfntalra hagyni, amit meg is tett. Tízen felül tőkéjéhez sem akart nyúlni, melyet istvánházai ' birtokrészének eladá­sából szerzett. Tzt unokahúgának hagyományozta. Tösvény csak aprólékosságokban volt, amivel sokszor mosolyra késztette az embert. Nagy vagyont nem szerzett, sem oly hivatalt, mely fizetéssel járt volna, nem vállalt soha, mert független kívánt maradni teljesen. Most térjünk vissza oda, hol a történelmi események fonalát elhagytuk. Szegény hazánkra virradni kezdett. 1861-beri bátyánk ismét a politika színterére lépett és tevékeny szerepet játszott. Nógrádban országgyűlési képvise­lőnek akarták megválasztani, azoiíban ő és édesatyám is rábírta tekintélyes pártját, hogy teljes erővel segítse Tulszky Terenc megválasztását. Tulszky jó barátja volt Szontagh Tálnak s szükség volt arra, hogy az emigráció tagjai közül is jöjjön valaki az országgyűlésbe. 1865-ben a balassagyarmati kerület választotta meg Szontagh Tált egyhangúlag képviselőjének. Ily módon tagja volt két igen fontos országgyűlésnek (az 184.7 & 1865-ikinek) 1869-ben ugyanezen kerületben ismét fellép­tették, de mert neki a vesztegetés még a kortéziában is elve ellen volt, Muzslay Sándor ellenében itt kisebbségben maradt, Thelyett azonban megválasztották őt ugyanakkor - a balközép párt programjával - 330 szótöbbséggel a Csanád megyei nagylaki kerületben a 'Deák párti Cjreguss íÁgost egyetemi tanárral szemben, ükkor csinálták ott azt a kortesnótát, mely szerint Cjreguss úgy búcsúzott volna e kerülettől: „Isten veled Nagylak, Én téged itt hagylak. Mert nekem aszonták Jobb követ a Szontagh". HL nagylaki győzelem fényét még az is emelte, hogy Szontagh Tál sem a korteskedésben nem vett részt, sem pe­dig a választásnál nem volt jelen. 1872-ben ugyancsak a nagylaki kerületben lépett fel, de akkor kisebbségben ma­radt T)edinszk.y József megyei alispán és T)eák párti jelölt ellenében. 1874-ben a Somogy megyei tabi kerület válasz­totta meg Tallián Lajos T)eák párti jelölt ellenében. [Apártfízió létrejötte után következett az 1875-iki képviselő választás. 'Tisza Xálmánnal együtt Szontagh Tál is a szabadelvű párt tagja lett. Most két helyen t.i. a tabi és a balassagyarmati kerületben választották meg egy­hangúlag. Tgyik helyen sem volt jelen. Tppen szüleimmel és velem volt akkor Qleichenberg fürdőben. & két man­dátum közül a tabi kerületet fogadta el, mert úgy érezte, hogy ezzel tartozik a tabiak hűségének. Tzidőben sokszor felszólalt a parlamentben és hírlapi cikkekben is fejtegette elég élesen a pártja és saját állás­pontját. íAz Tllenőrben ,,'Timon" aláírással hevesen támadta JLónyay Menyhért ' akkori pénzügyminisztert. Tz volt 1879-ben, amikor is Jíónyay bukása csakhamar bekövetkezett és 'Tisza lett a miniszterelnök. 1878-tól kezdve Tál bátyánk ismét a balassagyarmati kerületet képviselte, ahol csaknem 500 szótöbbséggel választották meg, régi politikai ellenfele: Muzslay Sándorral szemben. fTz utolsó választásnál 1881-ben már egy­hangúlag választotta meg újból a balassagyarmati kerület. Itt sem voltjelen a választásnál. ÍAnnyira igyekezett már ezen időben menekülni a képviselőségtől, hogy úgyszólván megszökött barátaitól, pártjától és atyámhoz menekült 91

Next

/
Thumbnails
Contents