Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: A nyúllá változott jáger esete – avagy Mikszáth a jubileumáról

25 Mikszáth Kálmánná í.m. 203. Mikszáth Kálmán - Csiky Kálmánnénak (Budapest, 1909. március 24.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 21. ">7 Mikszáth Kálmán - Herczeg Ferencnek (Budapest, 1909. április 23.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 25., 179. Mikszáth Kálmán - Géresi Kálmánnak (Budapest, 1909. június 15.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 40. Mikszáth Kálmán - a Máramarosszigeti Szilágyi István Körnek (Budapest, 1909. szeptember 12. után) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 55. 30 Szabolcska Mihály - Mikszáth Kálmánnak (Temesvár, 1910. február 18.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 91-92. 31 Mikszáth Kálmán - Szabolcska Mihálynak (Budapest, 1910. március 5.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 97-98. " Mikszáth Kálmán - Haffner Gézának (Budapest, 1909. december 12.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 69-70. 33 Mikszáth Kálmán - Rudnayné Veres Szilárdának (Rohics, 1909. július 14. után) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 44-45. Mikszáth Kálmán - Hentaller Lajosnak (Budapest, 1909. október 13.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 57-58. Ua. mint a 33 jegyzet Mikszáth Kálmán - Böszörményi Lajosnak (Budapest, 1910. március 5. és 27. között) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 96-97. Mikszáth Kálmán - Gajdács Pálnak (Budapest, 1910. január 2.) In.: Mikszáth Kálmán levelezése, 75. Kozma Andor verse 1. A Mikszáth-jubileum története. Bp. 1910. Révai. 33-35. Mikszáth Kálmán jubileumi beszéde. In.: A Mikszáth-jubileum története. Bp. 1910. Révai. 45-51. „Kiváltó ok után nyomozni feltétlenül érdemes, bár a legtüzetesebb rekonstrukció is aligha nyújthat biztosítékot a teljes hitelű feleletre. Öregedése, tapasztalatainak a felhalmozódása, szerepeibe való beléfáradása, társadalmi-társasági életbe való beléunása, előbb a Hét, majd a Nyugat más arcú, más indítású, más értékvilágú nemzedékének megjelenése éppúgy szerepet játszhatott benne, mint a Tisza-féle kormányzati és közéleti rend megingása, válságsorozattá való kifejlete." In.: Németh G. Béla i.m. 104. Ady Endre: A legíróbb író. In.: Ady Endre: Költészet és forradalom. Bp. 1969. Kossuth. 239-241. V.o. Bodnár György: A „mese" lélekvándorlása. Bp. 1988. Szépirod. 18-19. Resümee ANNA KOVÁCS: Der Fall des in Hasen verwandelten Jagers - oder von dem Jubiläum Mikszáths Etwa die Kronenaufsetzung, ein hervorragendes, auch in seinen Äußerlichkeiten erhabenes Ereignis der Festlichkeiten zu Ehren der ungarischen Schriftsteller des 19-ten Jahrhundertendes war die feierliche Ehrenbezeigung vor dem Schriftstellerfürsten Jókai. Die im 19-ten Jahrhundert begonnene kultische Ehrung der Literatur hat sich während des Despotismus entfaltet, und zur Zeit des Zentenariums der Geburt von Ferencz Kazinczy (1859) ist sie in ihrer vollentwickelten Form erschienen. In dem mit dem Kazinczy-Zentenarium und dem JókaiJubiläum gekennzeichneten historischen Vorgang hat der Kult der Literatur ein politisches Gewicht. Mikszáth hatte die Naturkunde des Kulturschaffens gut gekannt, er wußte, daß sich gesellschaftliche, politische Ziele und Interesse in der Tiefe des Kultschaffens verstecken. Am Abend seines Lebens, im Jahre 1910, hat Mikszáth selbst erlebt, daß ihn die öffentliche Meinung des Landes anläßlich seines 40 jährigen Schriftstellerjubiläums mit glanzvoller Feierlichkeit begrüßte. In unserem Essay untersuchen wir die Geschichte des Anfangs des Mikszáth-kultes, genauer den Moment der Kultsgeburt, die Zeit zwischen dem 21-sten Februar 1909 und dem 16-tem Mai 1910. In unserer Analyse wollen wir betonen, wie der Schriftsteller selbst das erlebte, welche Rolle er selbst in der Ausgestaltung des Kultes spielte. 86