Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüveggyár III.

Összes termelés: 16 916 820 kg. Kemence Kézi üzem Félautomata Owens Préselt Összesen % I.sz. faz. 649 460 649 460 3,8 IV. sz. kád 1 997 646 1 595 370 455 110 4 048 126 23,9 V. sz. kád 2 068 028 2 068 028 12,2 I.sz. kád 2 569 884 650 675 3 220 559 19,1 III. sz. kád 1 617 496 1 617 496 9,6 III. sz. fehér kád 604 759 604 759 3,6 Owens 983 318 822 560 2 902 514 4 788 392 27,8 Összesen 6 200 308 7 358 888 2 902 514 455 110 16 916 820 36,7% 43,5% 17,1% 2,7% 100% Teljesítmény: Kemence Munkanap Kg. átlagsúly Owens kemence 248 29 900 IV. sz. kádkemence 264 15 300 I.sz. fazékkemence 293 2 200 V. sz. kádkemence 286 7 250 I.sz. kádkemence 306 10 500 III. sz. kádkemence 222 7 250 III. sz. kád (feh.) kemence 68 8 900 A gyár vezetése már előre tervezett, „hogy a jövő békeévben ne legyen vevőgondjaink, akik főleg a versenyvállalattal dolgoztak és hozzánk fordulnak segítségért. Különös súlyt fektetünk az erdélyrészi fogyasztók kiszolgálására." Ezzel szemben a gyártást veszélyeztette a homok alapanyagnak a beszerzési gondja, ugyanis a német homokot a fazekas kemencénél használták fel, a tömegtermelő kádak magyar homokkal dolgoztak. A homokforrásként szereplő dorogi Reimann akna víz alá került, a termelése leállt. Újabb kutatás indult, de a MÁK és az Esztergomi Székeskáptalan engedélye kellett hozzá. Addig is a IV. sz. kemence a IX. akna vasashomokját használta fel, és az üveg színe erősen megzöldült. Végülis a tokodi gyár adott a gyárnak sárisápi homokot, de ennek minősége sem volt jobb. (Dorogra 20 munkást küldtek homokkitermelésre.) Szénhelyzet is egyre nehezebb lett mert a szénkiutalást az Anyaghivatal csökkentette, az év második felétől csak úgy volt folytatólagos az üzem, hogy leálltak egyes kemencékkel idő előtti javítások elvégzésére. A gyár modernizálásának következménye lett a szénfogyasztás csökkenése, de közben a szén minősége romlott, a generátorok legyöngültek, állandóan javítani kellett. A Koller cégnél új generátort rendeltek, amit jövő év májusában vártak leszállítani. Év végén már néhány napi szünet volt a gyárban a szénhiány miatt. Hogy elkerüljék az erősebb üzemredukciót - megállapodást létesítettek a Salgótarján közelében lévő Karancskeszi kis bánya tulajdonosával, Palicza Jánossal, hogy átvegyék ezt a bányát 3 évre saját kezelésbe. A szén kitermelése után vagy a megállapodás lejártakor a bánya összes felszerelése tulajdonukba megy majd át. Napi 4-6 vagon termeléssel számoltak, a termelés 50%-át használták fel, a bányaművelés lefolytatásával megbízták a Henrich, Fröhlich és Klüpfel céget. Megállapodtak a homokterenyei Tóthkapcsos Lajos bánya-tulajdonossal is napi 2 vagon szén szállításában." 1943. október 1-én nyilvánították véglegesen hadiüzemmé a gyárat. A Feketeerdői Üveggyár Rt. vezetője dr. Gurmai Mihály helyett, őgr. Pllavicini Edét neveztél ki. Új igazgatósági tag dr. Inántsy-Pap Elemér. A gyári jelentés végén Zoltán Frigyes igazgató a jövőre vonatkoztatva a következőket írta: „A jövő év alakulata még természetesen bizonytalan, felkészültünk üzemileg és kereskedelmileg is egyaránt megfelelően és ha előre nem látható politikai vagy hadi okok nem lépnek fel akadályként, úgy minden okunk megvan arra, hogy bizalommal nézzünk a jövő elé." Ezekben az években került sor a gyár területének a gyarapítására is, így összesen 29 kh és 1 324 négyszögöl területen terült el a gyár és lakótelepe. A háború második felében több beruházás is indult, melynek során elkészült egy hutacsarnok, melyben exportra dolgozó Imag rendszerű 3 fazekas, rekuperativ kemencék építését tervezték. E létesítményhez csatlakozott egy feldolgozó üzem csarnoka. Elkezdték egy központi anyagkeverő építé63