Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Művészettörténet - Peák Ildikó: „Profán mítoszvágy”

hosszúruhás, várandós nő alakja. Mögötte kis ház teteje látszik a távolban. A festmény ezen - stabilitást, csendes várakozást sugárzó - részével szemben a képtér másik fele mozgalmasabb; lovasok haladnak a szemközti domb felé. Közülük az utolsó hátrafordul - figurája hidat alkot a két jelenet között. A Család című lavírozott tusrajzon (ltsz.: 81.97) ember és természet létének elválaszthatatlan volta még nyilvánvalóbbá válik. Középen egyetlen tömbbé kovácsolódik a fél térdre ereszkedve gyermekét átkaroló nő és a fölöttük álló, kezét a nő fejére helyező férfi alakja. Körülöttük virul a növényzet, a jelenetet lombos fák keretezik. A férfi arcvonásait - s az egész grafika hangulatát - áhítat, békés nyugalom hatja át. Összegzésül elmondhatjuk, hogy Derkovits korai, úgynevezett Árkádia-kompozícióinak alapvető kifejezésmódja az elvont, allegorikus ábrázolás, melynek célja az élet szakadatlan körforgásának, az örök változásban is jelen lévő állandóságának megörökítése. A Derkovits életmű ezen - utópisztikus, földi paradicsomot teremtő - szakasza (mint láttuk) nem társtalan a kortárs magyar képzőművészetben. A korábbiakban felsorolt tendenciákon túl az első világháborút és a Tanácsköztársaság bukását követő viharos politikai élet, az általános bizonytalanság számos alkotót arra késztetett, hogy az elérhetetlen múltban, vagy az utópisztikus jövőben elképzelt aranykor világába meneküljön. A szó szoros értelmében vett elmenekülés ez. Ha a figyelmes szemlélő alaposan átnézi a fent említett grafikákat, festményeket, megállapíthatja, hogy Derkovits - korabeli portréiról jól ismert - arcvonásait viseli a Férfi fuvolával című rézkarc aktja, a Szerelmespár férfialakja, a Koncert csellistája, a Család című kompozíció főalakja. Az alkotó mágikus módon „átvarázsolja magát" művei világába, ezáltal kérve részt az általa teremtett boldog világból. Derkovits Gyula fenti műveinek rövid ismertetésével nemcsak a Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményének a közönség számára kevésbé ismert műtárgy csoportját kívántam bemutatni. E dolgozat arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az életmű ezen korai szakasza - bár természetesen nem mentes a kezdeti bizonytalanságtól, nehézkességtől - fontos, értékes helyet foglal el Derkovits Gyula oeuvre-jében. Jegyzetek Magyar művészet 1919-1945. I. kötet. Szerkesztő: Kontha Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, 493. o. ~ Id.mű, 495. o. Id.mű. 496. o. 4 Id.mű. 497. o. 5 Id.mű. 499. o. ' Werner Hofmann: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, 1987, 230. o. 7 Id.mű. 245. o. Magyar művészet 1890-1919. I. kötet. Szerkesztő: Németh Lajos. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 562-563. o. Illusztrációk 1 Fürdőző lány, 1922 tus, papír 36,6x38 cm ltsz.: 81.601 2 Férfi fuvolával, 1921 k. rézkarc, papír 9,1x8,3 cm ltsz.: 81.380 3 Koncert (Zenélők, Táj alakokkal), 1922 rézkarc, papír 19,3x14,6 cm ltsz.: 81.401 4 Anya tájban, 1922 akvarell papír 30x28 cm ltsz.: 81.115 Resümee ILDIKÓ PEÁK: „Der profane Mythoswunsch" Die Árkádia - Kompositionen von Gyula Derkovits in der Sammlung der bildenden Kunst von dem Nógráder Historischen Museum Gyula Derkovits ist im Jahre 1894 in Szombathely geboren und 1934 in Budapest gestorben. Auf dem Grund des größeren Teils seines Lebenswerks haben die Kunsthistoriker, die Kritiker bis in unsere Tage vor allem „seine sozialistische Kunst", ihn als sozialistischer Künstler betont. Wahrscheinlich ist das die Ursache dafür, daß verhältnismäßig wenige Erinnerungen zu seinem hunderststen Geburtstag erschienen sind. Der Aufsatz stellt die frühe Periode des Derkovits-Lebenswerkes - die sogenannte Árkádia-Kompositionen - auf dem Grund von einigen Bildern des Nógráder Historischen Museums vor. 112