Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Régészet - Simán Katalin: Őskőkori leletek Nógrád megyében

ipar emlékanyagának határozza meg (GÁBORI 1981. 100.). Ennek a lelőhelynek sem jelent meg részletes publikációja. Hont-Kutyika lelőhely anyagát Gábori M. az Istállóskő barlang felső rétegéhez hasonlította (GÁBORI 1958 a. 59-60.) és gravetti jellegű iparnak határozta meg, amelyben van aurignaci jellegű eszköz is. A Templomdombon előkerült anyagról 1956-ban azt írja Gábori Miklós (GÁBORI 1956 a. 181.), hogy a gravetti eszközök uralkodnak benne, de swideri és tardenoisi hatás is érvényesül. Későbbi publikációkban a tardenoisi elemet már nem említette (GÁBORI 1956 b.). Mivel az ásatás során a kultúrréteg viszonylag magasan, futóhomokon került elő, korát az Allerödre tette (GÁBORI 1956 b. 125-136.). A Várhegyen előkerült hasonló leletanyagban a hátlapi megmunkálást emeli ki, amely W3 jellegű, ezért az egész anyagot kérdőjelesen a későbbi gravettibe sorolja be (GÁBORI 1958 a. 60.). Ezzel a megyében a paleolitikum kutatása gyakorlatilag befelyeződött. Minden további lelet amatőr gyűjtők tevékenysége folytán került be a Magyar Állami Földtani Intézetbe, a Magyar Nemzeti Múzeumba és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba.* Nagyobb földrajzi egységek szerint ezek a következők (1. ábra): 1. Mátra alja: Jobbágyi-Nagy-Hársas (2. ábra 4), Pásztó-Béka-sós dűlő (2. ábra 2), Szurdokpüspöki, és Szurdokpüspöki-Budai domb lelőhelyekről előkerült leletanyag leginkább a felső paleolitikumba tartozik. Jellegzetességük, hogy a helyi limnokvatcit mellett jelen van a szlovákiai radiolarit. Az eszközök között retusált és tompított hátú pengék, vakaró, véső határozható meg. Parád-Marhát tető (T. BÍRÓ 1984. 6., RINGER 1983. 132.) és Szurdokpüspöki-Derzsi (3. ábra 1-3.) leletanyaga leginkább az egri levélhegyes iparhoz állnak közel. Az előbbi lelőhelyről mindössze egy nagy, levél alakú eszköz került elő (a feldolgozást követően eltűnt), míg Derzsin 196 db követ sikerült a felszínen összegyűjteni. Érdekessége a Szurdokpüspöki lelőhelyeknek, hogy a limnokvarcit mellett vulkáni kőzetet is gyakran használtak. A nagy számú lelet, valamint a technikai csoportok megoszlása (13 penge, 57 szilánk, 118 hulladék és 6 retusált eszköz) arra utalnak, hogy nagy kiterjedésű műhely került felszínre. Pásztó-Mária tanya lelőhelyen egy olyan háromszögletű nyílhegy került elő (2. ábra 6), melyet nagy valószínűséggel a korai mezolitikumba sorolhatunk, mellette trapéz alakú, mindkét végén csonkított mikrolit volt (2. ábra 7), mely szintén jellegzetes mezolit forma. Ezeken kívül meghatározásra nem elegendő anyagok kerültek begyűjtésre Hasznos környékéről. 2. Cserhát Bánk-Vasút út, Debercsény-Mogyorós, Cserhátsurány-Szécsényi út, Nógrádsipek-Nyesés, SzenteOrroshegy, Romhány-Új szőlők árka, - Gesztenyés, Szanda-Váralja lelőhelyek anyaga túl kevés vagy jellegtelen ahhoz, hogy közelebbi besorolást lehessen adni, de a paleolitikumba való tartozásuk nem kizárható. Kivételt képez Debercsény-Mogyorós, ahol egy atipikus vakaró került elő szeletai nyersanyagból. Ennek a kora sem határozható meg, de biztosan paleolitikus.Nagy valószínűséggel a felső paleolitikumba sorolható ezzel szemben Felsőpetény, - Fácskás, Romhány-Fenyves, - Nyári akol tető és - Diós út lelőhelyek anyaga. Ezek közül elsősorban a Romhány -Diós út lelőhely az, amely figyelmet érdemel. Az anyag gazdag és változatos, jellegzetes gravetti típusok ismerhetők fel. A Felsőpetény-Fariglán lelőhelyen gyűjtött anyag nem sorolható egyértelműen a paleolitikumban, jóllehet teljes bizonyossággal kizárni sem lehet ennek lehetőségét. 3. Börzsöny A hegy keleti lábánál közelebbi meghatározáshoz jellegtelen Ш. túlságosan kis mennyiségű lelet került gyűjteménybe Berkenye-Fenyves oldal, -Nőtincsi elágazás, Diósjenő-Csehvár, - Csehvári út, Kámori völgy, Drégelypalánk (DOBOSI 1975.71.) és Nógrád-Kálvária lelőhelyről. * Köszönet Шей meg mindazokat, akik időt és fáradságot nem sajnálva begyűjtötték és a közgyűjteményeknek: átadták az anyagokat, elsősorban Gyombola Gábort és Tóth Lászlót 248