Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Művészettörténet - Peák Ildikó: Glatz Oszkár útja Münchentől Bujákig

XVm. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1993 MŰVÉSZETTÖRTÉNET KUNSTGESCHICHTE Glatz Oszkár útja Münchentől Bujákig (1872-1958) PeákDdikó Hosszú munkásságából csaknem négy évtized a nógrádi tájhoz, Hollókőhöz, majd elsősorban Bujákhoz kötötte. Életműve már a kortársak számára ellentmondásos volt. Első képei a századforduló magyar művészetében szokatlanul frissek voltak: a kritikusok a hazai tájképfestészet megújítói között tartották számon. Sikereinek csúcsán visszavonult Palócországba, s legfontosabb feladatának egy kis falu színpompás viseletű lakóinak problémamentes, de nem édeskés megörökítését tartotta. Kiállításainak számát ő maga sem tudta, ugyanakkor sokszor kapott fanyalgó kritikákat. Az utókor szinte megfeledkezett róla, csupán Bujákon - ahol 1937-ben díszpolgárrá is választották - őrzik hűségesen emlékét. E dolgozat nem Glatz Oszkár teljes alkotómunkásságának bemutatását tűzte ki célul. E helyett a százhúsz éve született művész pályájának egyes szakaszait szeretnénk röviden jellemezni, kiemelve az utolsó, Nógrádhoz kötődőt. Az 1870-es években szinte forradalmi átalakulás kezdődött az európai képzőművészetben. Az impresszionisták színre lépése után egyre merészebb kísérletek nyertek létjogosultságot festészetben, grafikában egyaránt. A XIX. századi konzervatív művészet fellegvára - a müncheni akadémia - fokozatosan elveszítette szerepét: a jövendő alkotógenerációk nevelését, felkészítését. Ezt a feladatot egyre inkább a párizsi Julian Akadémia vette át. A fiatalok a megcsontosodott régi nagy iskolák helyett inkább saját útjukat járták. Számosan közülük új, frissebb szellemű szabadiskolák köré csoportosultak, illetve különböző „köröket", asztaltársaságokat alapítottak, melyek közül jó néhány a későbbiekben művészteleppé nőtte ki magát. E csoportok közös törekvése a múlt század derekára kialakult hamis művészetszemlélet tagadása volt. A XIX. század forradalmai után konzerválódott, helyenként még félfeudális polgári társadalom sajátos - reprezentatív szükségleteit kielégítő - képzőművészeti ábrázolásmódot várt el. Az „olyan, mintha élne, megszólalásig hű" portrék alkotóinak legfontosabb feladatává a csipkék, ékszerek, rendjelek pontos visszaadása vált - a társadalmi állás bemutatása jegyében. Divatossá váltak az úgynevezett szalonképek. Ezek szinte teljes mértékben a reprezentatív polgári miliő hiteles megjelenítését szolgálták, a masnis kutyustól a drága üvegcsillárig. A század második felére a festészetnek ez a - a megrendelő társadalmi, vagyoni helyzetét dokumentáló - szerepe elveszítette tartalmát. E funkciót a továbbiakban a fotótechnika fejlődésével a fénykép vette át. A művészek - legalábbis a valóban invenciózusok - szabadon adhatták át magukat tulajdonképpeni feladatuknak: a valóság valóban festői eszközökkel történő megörökítésének. Forradalminak tekinthető a változás, amely a helyszínek kiválasztása terén ment végbe. Az impresszionisták előtt az akadémikus festők - bár készítettek a szabadban tanulmányokat - tájképei műteremben születtek. Ez óhatatlanul természetellenes megvilágítást, hamis, egyenletesen szórt fényt eredményezett. Az új generáció legnagyobb „vívmánya" ezzel szemben a természetben, tájban való festés volt. A plein air (a levegő és a fény hatásainak érzékeltetése, a tradicionális színskála áthangolása) szinte állandó műszavává vált e nemzedéknek. Hazánkba, a Monarchia merev, zárt világába e változások késve érkeztek. A századfordulóra lassan kialakuló új művész- és kritikusgeneráció fedezte csak fel Szinyei Merse Pálnak az impresszionistákkal egy időben, a szabadban festett Majális című képét. A modem magyar képzőművészet nem is hazai földön született meg, hanem éppen a konzervatív művészet központjában, Münchenben. Ennek oka elsősorban az, hogy a múlt század utolsó évtizedeiben minden jelentősebb magyar mester az itteni akadémián tanult. A századvég ebben még Szinyei útját követte, ő is Münchenben vált a plein air festészet előfutárává és művészete mindvégig megőrizte a 223