Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig

tató, a különböző egyházi szervezeteknek vezetője, a könyvtárat is ő kezelte, s megszervezte az iskolai vöröskeresztet. De többi kollegája is ott voltak találhatók a különböző iskolánkívüli népművelési feladatok végzésénél.

69 Kinevezett tanítónak nehéz volt bejutni egy iskolába. A végzős hallgató segédtanítóként kezdett, majd helyettes tanító lett. Ki kellett vívnia felettesei, kinevezői elismerését, s csak akkor kapta meg végleges kinevezését, mely életfogytiglanig, a nyugdíjig, vagy lemondásáig tartott Az állam a tanítói fizetéseket 1940-ben szabályozta. A szabályzat szerint egy kezdő népiskolai tanító 163 pengő havi fizetéssel kezdett, és a tervezet szerint 32 évi szolgálat után érhette el a 327 pengő 50 fillér maximumot. Összehasonlításként ugyanakkor egy középiskolai tanár 226 pengővel kezdett és a 32 éves szolgálat után elérhető legmagasabb havi bér 615 pengő lehetett

70 A tanítók helyzetéről 1925ben egy névtelen falusi pedagógus így írt egy pedagógiai szaklapban: ,A köztisztviselők bármelyik kasztja az állam érdekeinek különféle ágazatában szolgálatot teljesítő csoportja bőkezűbben van ellátva jövedelemmel, csupán csak a tanítóság Lázára az országnak.Csekély fizetésből képtelen öltözködni, művelődni." A szerző a tanítók társadalomban betöltött fontos szerepükre utalva így fejezi be cikkét kissé romantikus hangnemben: „Ha igaznak tartatik az, hogy a gyermek a legnagyobb kincs, akkor az iskolák kincstára, gyémántbányák, s a kincstárnokok, az emberi szívek bányászai a tanítók."

71 A nyolc osztályos elemi népiskolától az államosításig A magyar törvényhozás 1940: XX. törvénycikkét az iskoláztatási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról 1940. július 12-én hirdették ki.

72 A népiskolai törvény a belépő hetedik és nyolcadik osztályokat az 1941/42-es, illetve 1942/43-as iskolai évekre tervezte, amennyiben az iskolafenntartók a tárgyi és személyi feltételeket biztosítani tudták. Az 1942-es adatok szerint

73 a Nagybátonyban működő római katolikus elemi népiskola két épületében négy tanteremmel és négy tanítói állással működik. A mindennapos iskola mellett gazdasági továbbképző iskola is volt. A mindennapos tanulók száma 252 fő, a gazdasági továbbképző iskolában pedig 82 fő. A tanszemélyzet három főből áll. Gubola Ferenc igazgatótanító tanít 48 első osztályos tanulót és 43 ismétlőst. Lapsánszky Ilona tanítónő a második és harmadik osztályosokat tanítja, kiknek száma 70 fő. Sulyok József helyettes megbízott tanító, aki egymaga tanítja a 135 fő harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztályos tanulókat, és van, amikor oktatja a 39 fő gazdasági ismétlőst Ekkor a nagybátonyi katolikus elemi népiskolában két állás volt betöltetlen, egy tanítói és a kántortanítói. A nyolcosztályos elemi népiskolai oktatást ekkor még nem honosították meg Nagybátonyban a személyi feltételek hiánya miatt. 1944. decemberében a községen átvonuló front az iskolákban súlyos károkat nem okozott Addig a tanszemélyzet majdnem fele kicserélődött. Sulyok József eltávozott az iskolából, 1943 október 1-tól tagja lett a testületnek Gubola Gizella, majd 1944. szeptember elsejétől Tótpál Etelka. Két évvel később, 1946. november 2-án nyert kinevezést Pestuka F. Sándor.

74 Erre az időpontra tehetjük a hetedik, illetve nyolcadik osztályok indítását, s ezzel együtt megszűntek a gazdasági ismétlő osztályok. A tanítás részben osztott osztályokban történt. A nagybátonyi falusi iskola történetében a következő változást az 1948-as év hozta. 1948. június 16án az országgyűlés törvényt hozott az iskolák államosításáról. Országosan 6505 egyházi iskola került állami tulajdonba, köztük a nagybátonyi katolikus általános iskola is. 1948. június 16-án hatvani járási főjegyzőtől az alábbi telefonrendelet érkezett a községi elöljáróságnak: „Az iskolák állagának biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az államosításra kerülő iskolák teljes állagáért a főjegyző úr személyileg és fegyelmileg felelős. Tudomásomra jutott, hogy f. hó 18-án pénteken esetleg korábban, vagy későbben az r. kath. templomban a nap meghatározott időpontjában harangozást rendeltek el. A harangozást a közigazgatási hatóságok megakadályozni nem kívánja, azonban haladéktalanul közölje a katholikus papokkal, ezért a plébánosokat fogják felelőssé tenni... Hozza azonnal a papok tudomására, hogy... a testőrgárdákat a reakció fedőszerveinek, illegális és államellenes alakulatoknak tekintjük... a testőrgárdákat., a papok azonnal oszlassák fel, mert ellenkező esetben (az) ilyen testőrgárda tagjait ha nem is követtek el semmit az érdekelt egyházi személyekkel együtt internálni fogjuk..." 194