Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig
A szűk völgyben települt falu a századok folyamán többször leégett (1744-ben, 1815-ben, 1816-ban, 1836-ban) Az egyik legsúlyosabb tűzvész 1882. június 17-én pusztított a faluban, amikor 53 házzal együtt az iskola, a paplak és a templom tetőzete is a tűz martaléka lett. 14 A település életében, életmódjában a 19. század második fele hozott változást, amikor is a határát érinti az 1867 májusában megnyitott Budapest-Ruttkai vasútvonal, ami az elkövetkező évtizedekben lehetővé tették a már 1853-tól ismert szénmezők kiaknázását. A falu, melynek a tagosítás utáni területe 6844 katasztrális hold, nyelvét nézve magyar, vallását tekintve római katolikus több mint 95 %-ban. Ezeken változtat némileg a település határában megjelenő bányakolóniák lakossága. 15 Vázlatos kép Heves és Külső Szolnok vármegye 1868 előtti alsófokú népoktatásáról. A falusi népoktatástörténetének forrásai a feldolgozásokon kívül 16 szinte egyértelműen a canonica visitatiok, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. E becses források alapján rekonstruálhatók a megyék, járások, falvak iskolái, illetve az iskolákban tanitó „mesterek", ,Judimagisterek" nevei. Heves vármegyében 1767-ben készült visitatioból az alábbiakat tudjuk meg. Heves vármegye plébániáinak, filiainak, iskoláinak és iskolamestereinek száma 1767-ben Járás neve Plébániák, filiák Lakosok iskolamesterek. Egri. 9 15 15408 24 Gyöngyösi 18 9 26755 26 Hevesi 9 13 12316 19 Tiszafüredi 3 8 9184 10 Pétervásári 10 20 10060 21 Megyei összes: 49 65 73733 100 x = Közülük 1 fő harangozó (Dormánd) xx = 2 falu református Abád és Tiszalök xxx = 1 tanító három helységben, 1 tanító két helyen tanít + = Tiszahalász filiában nincs tanító ++ = 1 tanító 3 helyen, 4 tanító két hekyen tanít: Herczeg János - Bátony és Macenka, Zimány János - Csehi, Szűcs, Ágoston János - Mindszent, Szuha (iskolája nincs), Dutkovics János Szajla, Ti -pes. 17 A 114 településnek volt összesen 100 tanítója. Két településen egyáltalán nem volt sem iskola, sem tanító. (Szuha, Tiszahalászi) A kor szokásainak megfelelően a tanító falujában, vagy faluiban egyben a falu jegyzője, a templom kántora, s főleg a kisebb településeken a pap mellett több feladatott is ellátott. Oka, hogy a falu népének kellett eltartani nagyrészt a jegyzőt, a kántort, a tanítót, s a falu tehetsége, anyagi ereje nem mindenkor engedte meg,hogy a felsorolt tisztségekre külön, külön személyt alkalmazzanak, s a tanítói pálya fizetsége oly kevés volt, hogy „az iskolamesterek sok helyen nem képesek a jegyzői hivatal nélkül megélni". 18 Az iskolafelügyelet jogát a helybéli plébános, áttételesen az egyházmegye mindenkori feje gyakorolta, ugyanakkor az iskolák építése, a fennálló iskolák karbantartása, a tanító eltartása, a tanító földjének művelése a jobbágy lakosság terheit növelte, ezért részben érthető a falusi lakosság iskolák iránti idegenkedése. Erre egy példa: Az 1767-es évben kelt visitationban például megparancsolják Dorogháza, Mindszent és Szuha települések lakóinak, hogy „a plébános és kéntorföldeket idejében, annak rendje és módja szerint műveljék és trágyázzák, s az ilyesfajta munkákra ne csak gyerekeket küldjenek ki a határba, akik nem képesek úgy megmunkálni a földet, ahogy kellene." 19 Az iskolák tanítási anyagát az egyház szabta meg, felekezeti jellegének megfelelően. Az iskolában alkalmazott módszer egyéni volt, s az egyes falusi iskolák tananyaga nagymértékben függött az ott működő tanító képességétől, képzettségétől. 20 Ebben a korban az úgynevezett triviális 2 osztályos iskolák tananyaga a vallási tanokon és énekeken kívül az olvasás, elemi írás, nagy ritkán elemi számolás. A tanítók ezeket a tárgyakat tanították a kevésszámú iskolába járóknak. 21 186
