Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István. Bell Miklós és pártja Salgótarjánban

Határozottan radikalizálódó hang érződik ki az új tömegek megnyérési szándékát hordozó cikkből: „Ti magyar ifjak hozzátok szólok, kik a lövészárkok sápadt lakói voltatok, akik véres homlokkal, villogó szemmel a fél világgal szemben álltatok dicsőségesen! Ti vagytok azok, akik ma a Nemzet munkaerejét alkotjátok, Ti akik a fél világot véres fejjel űztétek magatok előtt. Ébredjetek! Ébredjetek!"

20 A Bell-párt politikai működésének legsötétebb időszaka volt ez. Az év elején hatalomra jutott Hitler, vagy egy-egy tette, egyre gyakrabban példaként jelent meg. Dicsérték „merész, férfias gesztusát", az általános védkötelezettség németországi bevezetését. A párt 1933. március 1-én kiadott körlevelében, amelyben hangsúlyosan szólt a növekvő munkanélküliségről, másról is olvashatunk. A gazdasági bajok okát a kormány tehetetlenségében, és a fennálló működésképtelen rendszer felszámolásának elmaradásában látják a koriferiusai. Nyiltan leszögezték: „Rendszer változást kérünk és követelünk!" a továbbiakban megismételték a párt 12 pontját. Nem maradt el a harcias felszólítás sem: „Nemzetünk tanulhatna áldozatkészséget a német néptől, akik magas pártadót vetettek ki magukra, hogy a nemzeti mozgalmuk, a Hitler mozgalom célt érhessen. Ez az áldozat első eredményét meghozta, a hatalom már a Hitler kezében van, aki meg fogja törni a bankokrácia uralmát a német birodalomban, és véget vet a bolsevizmus veszedelmének! Kövessétek a német példát, hogy mi is Hitlert követhessük!"

21 A német fasizmus hazai követőit is elismerték. A horogkeresztes pártot mint „keresztény és nemzeti alapon álló mozgalmat" szívesen látják, mert „abban teljesen egyetértünk, hogy szélsőséges nacionalizmusra szükség van" írták a Bell-párt újságírói.

22 A párt, mint politikai erő rövid életű tevékenységet folytatott. Az eddig előkerült dokumentumokból csak felszíni jelzésszerűséggel regisztrálhatjuk salgótarjáni hatását. Kisugárzása azonban nyilvánvalóan volt. Bár a pártalapító Bell Miklós elsősorban országos érdeklődésű politikus volt, aki az itteni bázist - a munkanélküliséggel, a gazdasági válsággal küzködő város lakóit - kívánta céljai érdekében megszervezni, mozgósítani. Voltak is segítői a városban: „A haza javára szánt gazdasági reformtervét, amelynek keresztülvitelében Balhauser lelkesen támogatta, amelyért egész lényének odaadásával haláláig küzdött, nem valósíthatta meg". Pedig az ő eszméje, tervei közel jártak már a világgazdaság mai átalakulásához, amennyiben „Itália és Germania is a plutokratikus aranyvalutát nélkülözve és mellőzve, a munka valutáját tolta előtérbe. Bélinek sem kellett az aranyra bazírozott rendszer, ő az agrárországoknak megfelelőbb ingatlan valutájának megvalósításán fáradozott. Az országos megmérettetés nem történt meg. A párt közlönyében olvastuk: „az időszaki választásokon azért nem állítottunk jelölteket, mert nincs értelme, pártunkat, amely amúgy is szegény kimeríteni".

23 Az országos választások is teljes kudarcot jelentettek a párt számára. A kezdeményezés politikatörténeti érdekesség. Ezért is hasznos, ha a továbbiakban áttekintjük Bell Miklós életútját, politikai pályáját. Bell Miklós életútja Bell Miklós életéről, családjáról mai ismeretünk hiányos. Születési évét, helyét tudjuk pontosan: 1872-ben született a Torontál megyei Zsombolyon.

24 Középiskolai és egyetemi tanulmányairól keveset tudunk. Az egyetemet valószinű Budapesten fejezte be. Itt is kezdte az építőiparban pályafutását.

25 1912. augusztus 15-én alapította Bell Miklós és Társa megnevezéssel a Mátraderecskei téglagyárat. 1915-ben véglegesen Derecskére költözött, földbirtokot vásárolt.

26 Ekkor negyvenéves volt. Szenvedélyesen érdekelte szakmája. Állandóan kísérletezett. A korabeli újság tudósítása szerint „Bell Miklós gyárigazgató üzemében minden berendezés az ő saját elgondolása és találmánya".

27 „Beutazta Európát és végigtanulmányozta a gazdasági rendszereket"

2

** „Téglaégetési szisztémáját európaszerte ismerték és tüzelési rendszerét a világlapok hasábos cikkekben ismertették... ötven százalékkal olcsóbban égetett téglái háromszor olyan teherbírók voltak, mint amennyit hivatalos árlejtéseken a tégla szilárdságától megkívántak."

29 Nagy figyelemmel és erővel fejlesztette gyárát: 1926-ban 9.500.000 tetőcserép 12.000.000 tégla 75.000 kúpcserép volt az éves termelése 1912-ben 30 fővel, 1930-ban 49 fővel dolgozott, 1932-től 120 embert alkalmazott. 1946-ban 60 fő, 120 munkahely volt a létszáma és foglalkozási lehetősége. 1931-ben 1436 kh volt a téglagyár területe.

30 Vállalkozása sikeres volt. Gyára prosperált. Családjáról még kevesebbet tudunk. Felesége Schödl Irma, Bell Miklós halála után egy ideig egyedül irányította a gyárat. A hagyatéki eljárást követően lánya Máhr Sándorné, Bell Irma, valamint Bell Péter - Miklós testvére - és annak lányai Jolán és 174