Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században

nyamérték alakjától a törvény értelmében eltérni nem lehetett, ezért a bányamérték és a földterület határai között maradt olyan terület,melyre alakjánál fogva bányamértéket fektetni nem lehetett,habár területe esetleg 45116,4 m

2-nél nagyobb volt. Az ilyen területek is mint határközök voltak adományozhatok, mert különben az ott található széntelepeket a szénjog tulajdonosai és a gazdaság érdekeinek sérelme mellett a bányaművelés alól ki kellett volna vonni. A külmértéket az általános bányatörvény alapján fövenytorkolatokban, folyómedrekben vagy régi elhagyott gorcokban, esetünkben haldákon előforduló fenntartott ásványokra adományozták. Alakja sík háromszög, szabályos vagy szabálytalan többszög. Területe 32000 négyszögölnél (115092,8 m

2

) nagyobb nem lehetett. Mélysége a föld felszinétôl a szilárd kőzetig terjedt. Üzemszerű rendszeres széntermelés megindítása Már több bányatelek adományozása megtörtént, a termelés folyamatos, közeli fogyasztókat elégít ki, a széntermelés mennyisége legalább 100-200 tonna/nap, illetve 30-60 000 tonna/év. Nagyüzemi széntermelés megindítása. Több, folyamatos termelésű táró, akna működik egy vállalat keretében. A széntermelés mennyisége 200-500 tonna/nap illetve 60-150 000 tonna/év. Az üzem bekapcsolása vasúti szállítással az ország iparába. A folyamatos termelésű tárók, aknák szállítási rendszere kapcsolódik az országos vasúti hálózathoz. Több aknaüzem van, közös kulszini létesítményekkel, a széntermelés mennyisége 500-1000 tonna/nap, illetve 150-300 000 tonna/év. IRODALOM A szénmedence geológiájával foglalkozó művek közül a legfontosabbakat közöljük, amelyek elősegítették a barnakőszénterUlet megismerését. 1) Bartkó Lajos: A nógrádi barnakőszénterUlet földtani vizsgálata. 1962. (kézirat) 2) Bauer J.:Das lignit (Braunkohlen)Vorkommen bei NagykUrtös.Montan-Zeitung für Österreich. 3) Dzsida József: Tektonikai megfigyelések a salgótarjáni szénmedencében. BKL. 1936. 4) Dzsida József: Szénsavkitörések a salgótarjáni medencében. BKL. 1937. 5) Ferenczi István: Oligocén és miocén üledékeink elhatárolásának kérdései. FK. 1940. 6) Foetterle F.: Die Braunkohlen-Ablagerungen bei Kis-Terenne im südöstlichen Theile des Neograder Comitates. JgRA. Verh. 68. 7) Foetterle F.: Braunkohlen im Neograder Comitate. JgRA. Verh. 12. 8) Fülöp József: Magyarország kőszénvagy

ona. Bp. 1981. 9) Fülöp József: Magyarország litosztratigráfiai formációi. Bp. 1983. 10) Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Bp. 1984. 11) Gaál István: A harmadkori szénnyomok az Ostrovski-Vepor déli lejtőin. BKL. 1910. 12) Gaál István: A nagykürtösi bamaszénterület. AMNH. 1912. 13) Göbl W.: Geologische Aufnahme der Umgebung von Salgótarján (Ungarn, Neograder Comitat) JgRA. Verh. 16. 14) Hámor Géza: A nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Bp. 1985. 15) Hantken Miksa: Jelentés a magyarhoni barnaszéntelepek átkutatásának eredményeiről. MFTM. 1869. • 16) Hantken Miksa: Közlemények Kisterenye vidékéről. FK. 1872. 17) Hantken Miksa; A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. P. 1878. 18) Hauer К.: Die fossile Kohlen von Oesterreich. W. 1865. 19) Hauer F.: A es. kir. birodalmi földtani intézetnek munkálatai Magyarországon. MOTM. 1868. 20) Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Bp. 1983. 21) Kalecsinszky Sándor: A Magyar Korona Országainak ásványszenei. Bp. 1901. 22) Kubacska András: Adatok a Naszál környékének geológiájához. FK. 1925. 23) Kubinyi Ferenc: Nógrád vármegye ásvány-földtani,... tekintetben. MOTM. 1843. 24) Láng Sándor: A Cserhát természeti földrajza. Bp. 1967. 155