Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században

A Selmencbdnyai Központi Bányászati Levéltár (TJstredny Bansky Archiv v Banskej Stiavnici) őrizetében lévő iratok. A Besztercebányai Bányakapitányság iratai (Bansky kapitanát v Banskej Bystrici rV.l.). Az ügyviteli könyvekben bányamérték lajstromok szerepelnek értékes forrásként, az Iratok a bányakutatási engedélyek tömegét tartalmazzák. Az eddig megjelent feldolgozások hézagainak egy másik oka abban is kereshető, hogy a szerzők a társadalmi, politikai igények messzemenő figyelembe vételével elsősorban a bányászat munkásmozgalmi vonatkozásait tárták fel, erre összpontosították kutatómunkájukat és egyébb kérdéseket csak annyiban érintettek, amennyiben a gazdasági háttér a munkásmozgalom tárgyalásának alapjául szolgált.Ilyen szempontok szerint készült a Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története (1970). A szénmedence bányászatának történetében maradt fehér foltok megszüntetését az 1977-ben megindult múzeumi kutatómunka tűzte ki céljául, elsődlegesen tisztázó szándékkal. Feladatává tette a nógrádi bányászat megindulásának lehető pontos időpontját megállapítani, térbeli elhelyezkedését, fejlődésének egyes részletkérdéseit tisztázni. A munka eredményeként született meg: A magyarországi szénbányászatról (Discussiones Neogradienses 2.) című kötet 1985-ben és Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken (Museumi Értekező III/1985) с tanulmánykötete. A terület földtani és gyakorlati bányászati szempontjait az újabb kutatások pontosították. A feltárt történeti adatok, (Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról (1985), valamint Törzsgárda létrehozására irányuló kísérletek a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. munkáspolitikájában (1990). összefüggések és törvényszerűségek szintézisével készülő összefoglalás célja a megyei ipartörténet viszonyáról alkotott hiteles kép kialakítása. Céljaink elérése érdekében önkényesen a szénmedencében területi, de nem földtani tájegységi szempontokat figyelembe véve több bányavidéket, azaz kistájat különböztetünk meg.Az egyes bányavidékek kialakulása a geológiai adottságokon kívül mindenekelőtt az illető terület gazdasági-társadalmi fejlődésétől és ebből következően a szén iránt mutatkozó kereslet összefüggéseitől függött.Magának a bányászatnak a fejlődését a felvevő piac és a közlekedési adottságok mellett a rentábilisan művelhető kőszéntelepek és legfőképpen a tőkeerős vállalkozók megléte határozta meg. Az országrész növekvő jelentőségének megítélésében a barnakőszén bányászat korabeli helyzetét a nagyobb területek vizsgálata a már korábban általánosításokat részben megváltoztatta. A szénmedence bányászatának geológiai adottságaí, az egyes bányatelepek fejlődési, tulajdonosi azonossága kívánatossá tenné, hogy a könnyebbség okán együtt tárgyaljuk a történelmi Nógrád megyében lezajló bányászat fejlődéstörténetét. Azonban a tulajdonjogi viszonyok valamint az országhatár 1920-as megváltozása, melyek szorosan kapcsolódnak a vállalkozások és vállalkozók tevékenységéhez nem hagyható figyelmen kívül. Ez a módszer azonban szövevényessé tenné a kérdéskör tárgyalását, ezért ennek elkerülése végett a barnakőszén bányászatot, illetve a terület szénkibuvásainak feltárására irányuló vállalkozásokat községenként, területi csoportosításban tárgyaljuk. így az összeállítás elsősorban földrajzi-területi és csak ezen belül időrendi szempontokat figyelembevéve tükrözi vissza leghívebben a bányászat fejlődésének szakaszait. A könnyebb áttekinthetőséget tárgyi (bányatelek, akna, táró, lejtősakna, bányatelek) ill. név- valamint földrajzi mutató teszi lehetővé. A jelentősebb, több alkalommal ismertetett bányavállalatok összefoglaló történetére sem térünk ki, de nem törekedtünk- lehetőségünk sem volt erre- teljes fejlődéstörténeti képet adni a kisebb, gyakran néhány fős magánvállalkozások irányításában, összetételében fellelhető változásokról. A kezdeti évek nehéz, küzdelemmel terhes időszaka szerény szándékunk szerint így is jól elkülöníthető a későbbi, az államosítás (1946) utáni korszak gyakran túlhajtott fejlődési időszakától, mert a történet vázának felépitéséhez már elég adat áll rendelkezésünkre. Természetes tehát, hogy e munka távol áll a teljességtől, bár megkísérli azt. Bányászattörténeti kutatópontok 1. Alsótold 2. Andrásfalva-Csókás puszta (Zagyvapálfalva) 3. Alsó- és Felsőpálfalva (Zagyvapálfalva) 4. Baglyasalja (Salgótarján) 5. Baksaháza (Karancslapujtő) 6. Bánk 152