Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734–1817)

JEGYZETEK ^álmány Béla: Antal Károly (1921-1989) - nekrológ in: Honismeret XVIII. 1990/1. 61-63. 2

Antal Károly: Szemelvények a Cserhát-völgyi községek történetéhez (1265-1985). Cserhát-völgyi honismereti közlemények 1. sz. Salgótarján, 1989. 3

Antal Károly, i.m. 9-11. 1. 4

Az oklevelet kiadta Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis IV/3. tom. Budae, 1829. 289-294. 1. Magyar fordítása Antal К i. m. 49-53. 1. 5 Az oklevél kiadása: Anjoukori Okmánytár (szerk. Nagy Imre) П. k. (1322-1332) Budapest, 1881. 285-290. 1. 6

Mályusz Elemér: Toldi monda történeti alapja. Hadtörténelmi Közlemények 1924. és 1926. évfolyamban megjelent alapvető tanulmánya előtt 60 évvel a nógrádi Nagy Iván is megállapította, hogy a , jégen kihalt" alsó és felsőtoldi Thold család a bihariakkal „semmi vérséges viszonyban nem állott" és a cserhátvölgyi Told mellett az Ipolytól északra fekvő Kér faluban is birtokos volt. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XI. k. Pest, 1865. 154-160. 1. 'Új feldolgozása Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I. k. Budapest, 1989. 495-536. 1. Az eredeti forrás az Országos Levéltár E 158 Conscriptiones portarum gyűjteményében lelhető fel. Nógrádi adatait feldolgozta Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegződése (1542-1848). Századok (СХГХ) 1985/1. 7-10. 1. 8

Maksay F. i. m. 499-520. 1. "OL P 287 Forgách cs. lt. Jelzetes ir. C: 129. Bátka határjeleinek felülvizsgálata (1643-1648) 10

Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683-1728. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1988. XTV. (szerk. Szvircsek Ferenc) Salgótarján, 1988. 177-184. 1. ^Uo. 186. 1., Schneider Miklós: A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről. Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 3. Salgótarján, 1973. 14-15. 1. 12

Nógrád megyei Levéltár (alábbiakban NmL) rV. 7. Orsz. öi. 3. (1728) 13

Uo. Conscriptiones locorum curialium Processus Szécséniensis. 14

NmL IV. 7/b. Die. öi. 115 (1723) Szécsényi járás, Gede község. NmL IV l/a. Kgy. jkv. 1722. április 27. 15

Pálmány B. i. m. (1985) 36. és NmL IV 7/c/6. öi. 1079 (1845) 16

NmL IV 7/b. Die. öi. 115 (1723) Szécsényi járás Ecseg község. 17

E téren úttörő jellegű kutatásokat folytat Bálás Kristóf budapesti tanár, családja történetének feltárásával, de publikálásra eddig - sajnos - nem vállalkozott, (ld. 135.p.) 18

NmL IV 7/b. Die. öi. 136 (1728) A forrásért köszönetemet felyezem ki Szomszéd András főlevéltárosnak. 19

Uo. Praedium Szent-Ivány. 20

NmL W 7/b. Die öi. 151 (1734). A forrásért köszönet illeti Szomszéd András főlevéltáros urat. 21

Pálmány Béla: Nógrádi armalista családok küdelmei nemesi kiváltságaik megőrzéséért. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 3. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. nónius 15-18. (szerk. Á. Varga László (Salgótarján, 1991. 144-145. 1.). 22

Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. In: Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv 1. Szombathely, 1976. 100-119. 1. Varga János: A jobbágyi 133