Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: A cserháti Szentiván nemesi községének szabályrendeletei (1734–1817)

A Cserhát-völgy helységei kiváltságos férfiúinak jövedelmi tagolódása 1845-ben Éves becsült jövedelem Szentiván község Csont falu puszta Nádas puszta Bokor Garáb Kutas Alsó told Felső told Nógrádvár megyében lOPft 26 5 10 5 3 5 2 2 619 10-20 64 7 1 1 1 738 20-30 23 1 1 379 30-40 10 1 1 222 40-50 1 1 165 50-60 2 115 60-70 4 111 70-80 1 1 91 80-90 1 1 89 90-100 2 61 100-200 2 1 399 200-300 1 192 300-400 1 1 119 400-500 2 1 75 500-600 62 600-700 46 700-800 2 20 800-900 16 900-1000 16 1000 Pft felett 1 1 199 összesen: 141 18 3 7 4 7 6 2 3734 A népes nemesi közösség vagyoni viszonyaira a szegénység nyomta rá a bélyegét. Az 1845. évi nemesi jövedelembecslés abban az esetben, ha semmiféle kimutatható vagyont, vagy keresetet nem találtak az illető nemesnél, minimális megélhetési szintként évi 10 Pft-ot állapított meg. Ennyi - azaz semmi - jövedelme 26 főnek (18, 44 %) volt a faluban. Ugyancsak nyomorszintű, 10 és 20 Pft közötti éves keresete 64 férfinak volt - ez 45, 39 %. Egy jobbágytelek éves földesúri jövedelmét az összeírok átlagosan 50 Pft-ra becsülték. Ennél kevesebb keresete 124 szentiváni nemesúr számíthatott, vagyis a 87, 94 %-uk. Helyi viszonylatban már módosnak számítottak az évi 50-100 Pft közötti jövedelmet élvezők. Ilyenek csupán tizen voltak: 3 Szilassy, 2 sipeki Bálás, l-l Gyürky és Siraky a régi familiákból, l-l Tarcsányi és Vizoviczky úr az újabbak közül, valamint a Szilassy lányt feleségül vevő, nem nemes evangélikus kántor, Erkner János. A legmódosabb, évi 100 pengőforintnál nagyobb jövedelemre szert tevő nemesek és kiváltságosok csupán heten voltak. A 3 papon kívül - az ecsegi Rudlovszky István (785 (Pft), a béri Sviatkó János (308 Pft) és a helybeli Úrik István (435 Pft) vagyonilag kiemelkedett a községben - 3 kulbirtokos nemesúr is akadt köztük: az alsótoldi Veress Józsefné (732 Pft), a kutasói Tormássy Gábor (450 Pft), és a becskei lakos Csemus Imre (193 Pft). Egyedül az uradalmi tisztként keresetet élvező Szigethy János ügyész (128 Pft) birtokolt és lakott is a faluban. A nem nemes népességről egy 1848-as „népösszeírás" ad átfogó statisztikát.

41 A község 221 „nemtelen" lakosa 41 háznépet tett ki. Rendi és foglalkozási osztályozás szerint a telek nélküli helységben jobbágygazdát („parasztot") valamint tisztviselőt (honoratiort) nem jeleztek. A férfiak - 6 kézműves kivételével - két réteget alkottak: 39-en „nemesek szolgái" azaz éves konvencióra vagy heti illetve napszámbérre felfogadott bérmunkások voltak, míg 28-an házas vagy hazátlan zsellérként önálló - bár szegény egzisztenciát folytattak. A község népessége a XIX. század első felében hullámzóan alakult: 1825 körül 68 házában 728 lélek (543 katolikus, 159 evangélikus és 26 zsidó) élt, tíz évvel később 673 főre csökkent (518 katolikus, 113 lutheránus, 42 izraelita), 1850-re 698 lélekre nőtt és csak 1857-re érte el ismét a 728 főnyi létszámot.

42 A falu határa ugyanakkor mind kevesebb megélhetőséget nyújtott. Fényes Elek 720 kat. hold szántóföldről, 448 kat. hold rétről, 645 kat. hold erdőről és legelőről, valamint 79 kat. hold beltelekről 130