Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.

az angyal...", „Pásztorok, pásztorok..."; Az ősatyáknak, a szent prófétáknak óhajtása..."; „Istennek fia, kit ma szült Mária..." stb. Solymár Pál evangélikus szokásként jegyzi fel, hogy karácsonyeste minden házban gyertyát gyújtottak, sőt ezt sok helyen az ablakba is kitették. Az ifjúság pedig a templomtoronyba ment énekelni, majd felkeresték rokonaikat, ismerőseiket. Terényben az evangélikusok istentisztelete hat órakor kezdődik, utána a fiatalok összejöttek, megvárták a katolikus éjféli misét - amíg volt a faluban - és elmentek a templomba. A vegyes vallású családokban ez szinte kötelező volt. Éjféli mise után otthon kolbászt illetve húsos ételeket fogyasztottak. A katolikus éjféli mise elmaradásának oka, hasonlóan a rorátéhoz: a paphiány. A polgári év utolsó napján (dec. 31.) a katolikus és evangélikus templomban egyaránt egész évre visszatekintő hálaadó misét és litániát, illetve istentiszteletet tartanak. A katolikus templom tornyában éjfélkor a helyi rezesbanda elfújta az „Oh szép Jézus..." kezdetű éneket. Újév első napja (jan. 1.) szintén nagy templomos ünnep mindkét felekezetnél. Vízkeresztkor (jan. 6.) a háromkirályok, Krisztus megkeresztelkedése, a vízszentelés és egyéb egykori ünnepi alkalom együtt jelentkezett. Terényi katolikusok ekkor viszik haza a szenteltvizet, melyet az év során különféle célokra használnak. A pap régente ilyenkor járt szentelni a házakat, most már elsősorban csak az újonnan épülteknél végzi el a szertartást. Az évente való szenteltetés megszűnt. Talán ezt pótolja, hogy sokan saját maguk, pap nélkül „megszentelik" lakóházukat: „Megszentelek minden helyiséget. Még az istállóba a mucikákat (nyulak) is. Abba is adjon a Jóisten szerencsét." A „házszenteléskor" adatközlőnk minden helyiségben elmondja a következő imakönyvi szöveget: „Békesség a háznak, és minden lakójának! Mindenható Isten, áldd meg ezt a házat, hogy egészség, tisztaság, győzelmes erény, Alázatosság, jóság és szívesség lakozzék benne Hogy mindég szent törekvéseid útján járjanak lakói, És szüntelenül dicsőítsék kegyes voltodat. Az Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében. Amen." A házakat van aki ehhez hasonló módon Húsvétkor és Karácsonykor is megszenteli. Evangélikusoknál a Vízkereszthez kapcsolódó szokások természetesen nem találhatók meg. Az új házakat sem áldja meg a lelkész, illetve az fordul elő, hogy akinek sikeresen felépül a háza esetleg „adományoz" és ilyenkor a templomban imádkozik istentisztelet után a pap, de természetesen mindez nem kötődik az ünnephez. Szent Margit (jan. 19.) napján, a szent tiszteletére litániát végeznek a katolikus templomban. Mária eljegyzése napját (jan. 23.) Terényben hagyományosan nem ünneplik kiemelten. A néhány kilométerre fekvő Magyarnándorban újabban háznál megtartják az ünnepet. Egyik adatközlőnk részt vett, és azóta minden évben énekel e napon Máriához: „Egész reggelig vót a virrasztás. Nagyon szép vót. Tarról vótak azok az asszonyok azok nagyon értik ezt csinálni, ezt a Mária eljegyzésit. Elkértük az énekeket. Gyönyörű vót. Én azt ki nem tudom mondani. Szűz Mária meg Szent József fel vótak szépen őtöztetve. A Szűzanya mennyasszonyi ruhába. Rozmaring vót a mellin, így szépen. Szent Józsefnek ollyan piros palástja vót. Nahát, nagyon szép vót. Összeadogattak a hívek egy kis borocskát meg fehér kenyeret, azok össze vótak vágva kis kockákra. Akkor mindegyiknek kellett abból venni. Az olyan, mint egy eljegyzés, mint egy lakodalom. Kicsi pohárkák vótak és akkor mindenki nyelt abból, hát jelképnek, mint a meny nyegző."

51 Az ünnep összeolvad a Kánai mennyegző (Vízkereszt utáni második vasárnap) eseményeivel és jól illik a Farsang vidámabb hangulatához. Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.) napján otthon magánájtatosságként is énekelnek a 295