Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.
Szent Ritát és Szent Margitot. „Szent Rita megsegített, mikor a lányom olyan beteg vót. Mikor, mihez kértem, megsegített." 30 Szerdán az ősegyházban Júdás árulásáról emlékeztek meg, ez hagyományosan böjti nap, főleg a Nagyböjt idején. Katolikusok Szúz Máriához és Szent Józsefhez való imádkozása fordul elö. Van aki elvégzi Szent József rózsafűzérét, s К. V. (róm. kat.) mindig e napon mondja el a következő fohászt: „Jézus, Mária, Szent József Fölajánlom szívemet, lelkemet. Jézus, Mária, Szent józsef Elétek jutok halálom óráján Jézus, Mária, Szent József Veletek múljak ki e világból." Csütörtök az oltáriszentség napja. „Az Úrjézus az oltáriszentséget ekkor szerezte. Nagycsütörtökön." E napon az oltáriszentség olvasóját végzik. Hagyományosan két fontos ünnep esik mindig csütörtökre. Áldozócsütörtök és Úrnapja. (A katolikus egyház újabban a rákövetkező vasárnapokon emlékezik meg róluk.) Mivel Terénybe Cserhátsurányból jár ki a pap hétköznap csak csütörtökön van mise a katolikus templomban. A hétköznapi istentiszteletet az evangélikusok adventban szintén csütörtökön délután tartják. Az előző tisztelendő idejében hetente kétszer, kedden és pénteken volt istentisztelet egész évben (1960-ig). A pénteki napot általában szerencsétlennek tartották. Ez Krisztus kereszthalálának emléknapja, melyet böjttel és intenzívebb imádkozással hangsúlyoznak a katolikusok. Van olyan erősen vallásos asszony, aki minden pénteken szigorú böjtöt tart, általánosabb a csak húsevéstől való tartózkodás. „Ma van péntek, annak napja vala..." kezdetű archaikus imádságot is találtunk. Ezt azonban adatközlőnk egy imafűzér részeként mondja el és nem csak pénteki napokon, hanem „jobban böjtben szoktam többször". Szombaton a Szűzanyához többet imádkozunk és kevesebbet dolgozunk". E nap, mint a vasárnap vigiliája félünnep volt, abbahagyták a mezei munkát, amikor délben megkondult a harang. „Csak készítettünk be az állatoknak, szecskát vágtunk, udvart söpörtünk(...), de már délután nemigen. Litániára mentünk minden szombaton." „A régiek jobban megtartották", mondják többen is. A feldíszített Szűz Mária szobor előtti imádkozás és gyertyagyújtás szokása már csak emlékezetben él. Ma a rózsafűzért végzik és e naphoz kapcsolódó énekeket iktatnak be a napi imarendbe. (Szombat Szűz Mária ragyogó szép napja..."; „Ragyog ránk a napsugara, mert Szűz Mária napja..." stb.) Az evangélikusságnál egyszerűbb a heti imarend alakulása s csak a legvallásossabbakat jellemzi, ők a már említett egyházi kiadványok (Evangélikus Élet, „Tranovszky", Keresztyén Elet с imakönyv) hétre vonatkozó útmutatásait, imarendjét követik. Hónap A katolikusságnál előretörőben van egy újabb ritmus, a hónap első csütörtök, péntek, szombat és vasárnapjának számontartása. Első csütörtökön jár Terénybe betegeket gyóntatni, áldozatatni a pap. Első pénteken szokás a gyónás és reggel 9 órakor mise van. A misefelajánlás egyik hónapban a Rózsafüzér Társulat élő tagjaiért, másik hónapban a megholtakért van. „Régen nem volt szokás pénteken gyovónni, akkor nem áldoztak annyian." A gyónás, áldozás inkább a húsvéti, karácsonyi időszakhoz kötődött. Az első pénteket egyes hívek meg is böjtölik. P. P.-né (róm. kat.) egyszer eszik e napon: teát és főtt tojást. Az imádkozásban Jézus Szívének litániája kapcsolódik az első péntekhez. Körülbelül két éve az első szombatot Szűz Mária tiszteletére tartják, ekkor is eljön a pap misét tartani. Az első szombat megünnepléséhez külön imádságokra hivatkoznak Berecz Sándor „Zarándok könyve" с összeállításából. A „Medjugorjei Mária" tiszteletére eleinte házaknál, körülbelül másfél éve pedig a temp291