Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

hány házzal odébb. Előbb házépítéshez készültek, de nem született gyermekük, s így nem kezdtek bele. Hiányzott a gyermek, végül öccsének egyik lányát fogadhatták magukhoz egy időre, Piros­ka két évig tőlük járt iskolába. „Tera nenus" megözvegyülésekor is (1978.), fél évig hozzá költö­zött, hogy segítségére legyen. Teréz a szülői birtokból 1960-ban örökölt édesapja halála után: „Ahol az öcsém lakik, ott vót mingyán négy hold főd. Ahol itt régen laktak, ott vót min­gyán két hold főd. Akkor a nagyapámé, a mamikámé, aki a kápolnát csináltatta, annak itt vót megint öt hód főd egybe. De azt ugye az kétfelé ment János bácsiékval a testvé­rekvei. Akkor nekem ott jutott, meg oszt Szandákon [régi faluhely] jutott, meg Farkas­vermen, ahogy megyünk be Varalja felé, meg kint a Tőgyesbe meg Szurdok alatt. És szétosztozkodtunk mindegyiknek ugye, szépen szétosztozkodtunk, de oszt ugye begyüt­tek az oroszok a TSZ, az illetéket kifizettük, akkor oszt be köllött állni. Úgyhogy nem használtam a földet, mingyán be köllOtt állni a TSZ-be. 6 holdat adtunk be. Édesapám meghalt hatvanba, hatvanegybe meg bejött a TSz. Mer mindig azt mondta, hogy ő ne érje meg, mer ő valakit, ha beáll a fődjébe, ő belevágja a baltát." Teri néni házrésze egy hosszúház utcai fele. Megvétele után a 60- as években megszüntet­ték a konyhai szabadkéményt, majd 1972-ben az „elsőház" két kisméretű utcai és egy udvari ablaka helyett beépítettek egy utcára néző nagyobb hármas ablakot. Modern technikai eszközök közül először 1961-ben - a villany bevezetését követően - egy asztali rádiót vásároltak. Ezt néhány hónapja pesti ismerősük elvitte víkendházába és helyette hozott egy hetvenes évekbeli típust, amit ő már lecserélt. Televíziót szintén a pesti ismerőstől kapott Téri néni 1986-ban. A rádióhoz hasonlóan ez is hetvenes évekbeli lecserélt típus. A rá­dióban főként a híreket hallgatja Téri néni, a TV-ben akkor néz híradót, ha rádióban nem tudta meghallgatni. Az esti filmeket mintegy felerészben tekinti meg, ahogy dolga engedi. A soroza­tokat inkább figyelemmel kíséri. Gyakran abba hagyja a filmnézést és háztartási teendők elvég­zéséhez lát, és van, hogy fáradtsága következtében elszundít műsor alatt. A rádióvásárlást ha­marosan követte a Szabadföld с újság megrendelése, elsődlegesen a rádióműsorért, politikát vagy egyéb híreket szinte sosem olvas. Ideje se igen engedi, mint mondja. 1963-ban egy Hajdú mosógépet vásároltak a faluban, a TSZ-beli cukorrépakapálás jöve­delméből. Mosáshoz az úton túli kútból vödörrel hordja a vizet, vezetékes víz nincsen. A vizet előbb külön melegíteni kell, s csak azután kerülhet a gépbe. ,Addig lúgzottuk". Jövedelmi vi­szonyai együttesen: a TSZ-nyugdíj és az özvegyi nyugdíj összesen 7610 forint. „Tera nenus" és az anyai ági „Márton" család vallásosságáról már említettük, hogy az ha­gyományos népi vallásosság, amelyet számos további jellemző is mutat. Korábban a mezei munka során, különösen aratás előtt a föld végében imádkoztak: 45. „Kezdték, hogy Jézus segélj! Akkor mondtuk a Miatyánkot, Üdvözletet, Úrangya­lát. Emberek, meg aki nem imádkozott fölemelte a kalapját. Azután kezdtek. (...) Meg a kaszálás is, elmentek takarmányt, lóherét kaszálni, akkor is úgy csináltak. Úgy láttam édesapámtól, nagyapámtól is úgy láttam. Vagy, ha kenyérdarabka leesett, azt fölvette mindenki, azt meg köllött csókolni. Ember, asszony, aki elejtette. Meg mamikámtó úgy láttam, mikor elvégeztük a kapálást, így vetett keresztet [négy csomópontot rajzolva előre], édes jó Istenem elvégeztük a munkát, te meg add rá áldá­sod. (...) Mikor, ha kocsival mentek ki az udvarból, akkor is keresztet vettek a lovak elejbe vagy a tinók elejbe oszt úgy mentek ki a kocsival."(2) Munkavégzés közben déli harangszókor mindig keresztet vetettek, és végezték az Úrangya­lát. „Tera nenus" máig így tesz. Falubeliekkel ma is leggyakoribb a vallásos köszöntés: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!" 274

Next

/
Thumbnails
Contents