Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Kapros Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. I.

apai nagyszüleivel éltek egy fedél alatt, majd nővére révén vő került a házhoz. Neki tehát feltétlenül menyecskének kellett menni. Ugyancsak többgenerációs családba került, ahol végül a testvérek közül К J. férje maradt a szülőkkel egy házban. Ide születtek utódaik, akik közül az egyik fiú a közelmúltban szintén menyecskét hozott, s már nekik is van gyermekük. Jelenleg négy generáció él együtt. Kezdetben közösen gazdálkodtak, az após irányításával. Az ő döntései szerint az anyós kezelte a közös vagyont, amibe a fiatalok még K. J. férjének az iparban, időszakos munkavállalással keresett jövedelmét is betenni tartoztak. A tsz megalakulását követően, nem lévén már közös gazdaság, lazultak a családon belüli keretek. 1970 körül K. J. és férje úgy döntöttek, hogy külön kasszára mennek, amit hamarosan gyermekeik is gyarapítani kezdtek keresetükkel. Ez korántsem jelentett teljes függetlenséget az öregektől, a ruházkodást illetően azonban ettől kezdve K. J. elképzelései jobban érvényesülhettek. Ujabb lépést jelentett az önállósulásban, hogy 1976-tól К J. - a majdani nyugdíjjogosultság érdekében - takarítónői állást vállalt Balassagyarmaton. Hamarosan azonban meggyengült egészségű anyósától át kellett vennie a főzést, az egész együtt lakó családról való otthoni gondoskodást, ahogy ő fogalmaz: gazdasszony lett. Egyébként K. J. családja ma vagyoni szempontból átlagosnak számít a községben. - Ami öltözködését illeti, a még viseletben maradtakon belül, nem az újítók, inkább a hagyományokhoz ragaszkodók közé sorolható. A vizsgálandó alkalomfajta a paraszti életforma immár gyökeres átalakulásával függ össze. Véglegesen állást vállalni, nem mezőgazdasági munkakörben, a városi munkahelyre naponta ingázva - tipikus következménye ennek a kivetkőzés. A Balassagyarmat körzetéhez tartozó, viseletes falvak azonban az elmúlt évtizedekben szolgáltak példákkal arra is, hogy az új tevékenységi forma és a parasztviselet nem zárják ki egymást. Maga a munkahelyre történő beutazás beleilleszthető a viselet hagyományos alkalomrendszerébe, amelyben megvannak az előírásai a hétköznap más faluba, városba menve illendő öltözködésnek (ld. II. tábla 4. alkalomfokozat). Természetesen az a körülmény, hogy az ilyen alkalomfajta immár folyamatosan jelen van, mint majd látjuk, visszahat magára a rendszerre is. Végezetül még egy viszonyítási pont: az 1970-80-as években a Patakról dolgozni bejáró asszonyok száma átlagban 20 körül mozgott. Ebből fele még őrizte a viseletet. Kutatásom menete a következő volt. A jelzett év során naponta megfigyeltem K. J.-nak a városba beutazáshoz viselt öltözetét. A sorra kerülő ruhadarabokról leírtam, megkérdeztem minden olyan adatot, amely egyébként a múzeumi tárgyak nyilvántartásánál előírt. Az év leteltével a tárgysort kiegészítettem azon darabokkal, amelyek ugyanarra az alkalomra valók К J. ruhatárából, de a vizsgált időtartam alatt nem kerültek felvételre. A felméréssel párhuzamosan, javarészt interjú módszerrel gyűjtöttem К J.-tól, immár nemcsak a kiválasztott alkalomfajtára vonatkozólag a viselet témában, elsősorban saját megélt gyakorlatához kötve. A folyamatos kapcsolattartás lehetővé tette mind a megfigyelt gyakorlat, mind az emlékezet alapján gyűjtött anyag többszöri és többirányú kontrollálását. Ezt követte egy szélesebb körre kiterjesztett, ellenőrző terepmunka, részben K. J.-val egykorú asszonyok, részben az idősebb korosztály körében.

5 LA RUHAKÉSZLET Kiindulásul ismerjük meg azokat az öltözetdarabokat, amelyek 1985-ben К J. munkába bejáró viseletéhez tartoztak! lapasztalatom szerint a ma viselt egyes, konkrét öltözetdaraboknak kikristályosodott, következetesen használt, állandó, helyi elnevezése nincs. Minden tárgytípusnak van egy, többnyire a köznyelvivel egyező neve, ami mellett, az adott beszédhelyzetből adódóan, cserélik vagy szaporítják a megkülönböztető jelzőket. Legtöbbször az adott ruhadarab színét és/vagy anyagának fajtáját emelik ki. A felsorolásban az egyes tárgyak neve előtt szereplő jelzések feloldása a következő: о = cifra, saaz nem gyászos viseletbe illő ruhadarab; x = félgyászos, xx = gyászos, xxx = nagy-gyászba előírt változat.

6 Többféle jelzés együttes alkalmazása arra utal, hogy önmagában az adott viseletdarab állapot- illetve alkalomjelző tartalma többféle le208