Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Oborni Teréz: Nógrád vármegye népoktatása 1770-1771 között

KÖZLÉSI ÚTMUTATÓ Az összeírások adatait a történeti Nógrád vármegye járásain belül a helységek betűrendi sorrendjében közlöm. A helységnév után a ma Szlovákia területén lévő falvak szlovák neve következik, és ahol lehetséges volt, az egyes ffliákat is jelöltem. Az egyes rovatokon belül az évszámok azokat az éveket jelzik, amelyekből az adatok származnak. A tanítók névváltozatait /jellel jelöltem, amely után a tanító más, a faluban betöltött funkcióinak jelölése következik betűjelekkel: N = nótárius, jegyző, H = harangozó, К = kántor, О = orgonista, P = praeceptor, előimádkozó. Az ezután következő évszám, vagy időpont megjelölés azt jelzi, hogy az illető tanító mikortól tevékenykedett az adott helységben; a zárójelben lévő helységnév pedig a tanító előző működési helyét. A tanítók, és ahol lehetett a tanulók vallását rövidítve jelöltem: rk = római katolikus, ev = evangélikus, ref = református. A tananyagnál csak három tárgyat rövidítettem: о = olvasás, i • írás, sz = számolás, a többi tárgyat minden esetben kiírtam. A tanítók jövedelmei felsorolásánál használatos mértékegységeket kiírtam magyar és latin nyelven is, egyedüli rövidítés a pm = pozsonyi mérő volt. Mértékegységek centenarius = mázsa, súlymérték. A 16. századi magyar mázsa 58,92 kg volt. cubulus = űrmérték gabona mérésére, legelterjedtebb volt a kassai köböl, amely 83 liter, a 17. század végén 125 liter volt. Továbbá a vetésmennyiségen alapuló szántóföld mértéke is. A 16. század második felétől a 19. század elejéig országosan elterjedt. Forrásunkban használata arra enged következtetni, hogy nagysága megegyezett a kilával és a pozsonyi mérővel. cumulus (foeni) = szénakazal, boglya. currus (foeni) = szekér széna (máskor: plaustrum = szekér). A kaszáló területmértékéül szolgált. Az egy szekér szénát termő rétet a 18. században általában az egy kaszás (egy holdas) réttel tekintették egyenlő értékűnek. cruciferus = krajcár, a Rajnai forint 1/60-ad része. denarius = dénár, magyar dénár, a Magyar forint 1/100-át érő pénz, a 16-17. század legelterjedtebb váltópénze. font = ld. libra florenus = forint, Magyar forint, a dénár 100-szorosa. grossus = garas, a Rajnai forint 1/5-ét a krajcár 3-szorosát érő pénz. A 18. század közepéig 4, majd 5,6 dénárral volt egyenértékű. kila = űrmérték gabona mérésére. A Nógrád megyei kila azonos volt a pozsonyi mérővel. Továbbá a vetésmennyiségen alapuló szántóföld mértékegysége is. A 17. századtól elterjedt volt Pest, Hont, Nógrád, Heves és Veszprém vármegyében. Általában 1 kila azonos értékű volt 2 pozsonyi mérővel. libra = font. Súlymérték, a 16. századtól a bécsi font volt a legelterjedtebb = 0,56 kg. máriás = pénz, amely nevét az egyik oldalán lévő, a gyermek Jézust tartó Mária képről nyerte. Német eredetű máriás tallért I. Lipót veretett először Magyarországon. A 20 krajcárt érő máriás húszas verése Mária Terézia alatt kezdődött.