Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Tyekvicska Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek

A pártbizottság támogatását megszerezve, már március 22-én kérték a Megyei Tanácsot az engedélyezésre. A jóváhagyás megszerzése után kapcsolatba léptek a lektorátussal, ahol pályáztatás után Szilvásy Nándor grafikusművész címertervét fogadták el.

40 „Balassagyarmat város címerének alkotásáról és használatának rendjéről" 1972. május 18án a tanács 1/1972.(V18.) számú rendelete intézkedik. A rendelet 1. §-a a címer leírásával, mesteralakjainak és színeinek értelmezésével foglalkozik: „Balassagyarmat város címere - a város névadójának a Balassa család egykori címerpajzsának felhasználásával készült kék-fehér alapú, barokk formájú címer. Felső kétharmadában lévő arany bástya a tűzvész, az árvíz által sokszor elpusztított és a török által lerombolt, de minden alkalommal újjáépült város több évszázados történelmi múltjára, a török elleni harcokra, gazdag kulturális hagyományaira utal. Alsó harmadában a zöld szín az Ipoly völgyének mezőgazdasági központját, a zöld mezőben kanyargó fehér szín az Ipoly folyót szimbolizálja. Az aranybástya felett a kék mező legfelső részében elhelyezett ötágú vörös csillag a szocializmust építő, az iparosodás útján haladó, fejlődő várost jelképezi A címerben szereplő kék és fehér színek a város hagyományos színei " Azon kfvül, hogy téves a pajzsforma bármiféle kapcsolatbahozása a Balassa családéval, nyilvánvaló, hogy az értelmezések nem történetiek, hanem az alkotók meghatározásai. „Balassagyarmaton 1965-ben egy helybéli, zsidó családból származó, agilis, jó kapcsolatokkal rendelkező régi kommunista káder került a tanács élére."

41 Lombos Márton és körének építő- fejlesztő tevékenysége - mennyiségében - a századforduló „nagy nemzedékének" munkásságával mérhető össze. Lombos volt a város első olyan tanácselnöke, „aki hosszú időn keresztül maradt pozícióban, helyi származású volt, s így egyedüli a balassagyarmati tanácselnökök sorában, akinek tartós érdeke fűződött a város helyzetének javításához, és ehhez rendelkezett a megfelelő „felső" kapcsolatokkal is. Személyében olyan ember került a város élére, aki a balassagyarmati munkaerőhelyzetre hivatkozva, a központi célkitűzéseket, ideológiai szólamokat, a rendszer adta lehetőségeket a város javára tudta fordítani "

41 Minőség és időtállóság tekintetében azonban szakadék húzódik a két korszak eredményei között. Lombos a kor embereként, annak értékei szerint, kapcsolatrendszerébe tökéletesen beépülve, élt annak minden - etikus és etikátlan - eszközével, munkásságának eredménye ezért is hasonult ahhoz a fejlődési trendhez és metodikához, amely a hatvanas-hetvenes évek Magyarországát jellemezte. Ezt az ellentmondást hordozta a város „szocialista címere" is a színeiben, elemeiben és értelmezéseiben meghamisított történelmi címer és az ötágú vörös csillag összeházasítása jelképe annak a törekvésnek, amely az újjáéledő, már-már a hatalom által is istápolt lokálpatriotizmust, a hely(iség)ért való tenniakarást a kor változó ideologikumába kívánta beépíteni, a régit saját szemüvegén át láttatva, az újnak hamis genezist adva. Ez az új, kibontakozó törekvés, mely minden fonáksága és ellentmondásossága ellenére számos értéket hozott a felszínre és amely leginkább a történelmi, az ötvenes-hatvanas években többnyire háttérbe szorított, „árnyékban élő" polgárvárosokban erősödött meg, szélesedett mozgalommá, az 1006/1974. (II. 22.) számú minisztertanácsi határozatban nyert szabályozást. Az 1971-es rendelettel ellentétben, ekkor egységesen intézkedtek a helyi címer és zászló alkotásáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról: új elemként, az első rendelkezéssel ellentétben, megengedték helyei zászlók alkotását is. A díszpolgári cím adományozásának szabályozása is már régóta meglévő gyakorlatot törvényesített. A városi tanács 1969-ben úgy határozott, hogy azok a magyar és külföldi állampolgárok, „akik a szocializmus építése érdekében vagy során kimagasló tevékenységet fejtettek ki, illetve kimagasló tevékenységet folytatnak és ezáltal a város lakosságának megkülönböztetett tiszteletét és megbecsülését érdemelték ki, azok" Balassagyarmat díszpolgárává választhatók. Mivel rendben követhető az az intézkedéssor, amellyel Lombos Márton Balassagyarmatnak, az egykori „reakciós fészeknek", új, mozgalmi, szocialista jelképrendszert kívánt teremteni (csak példaként soroljuk ide a „monumentális" szovjet emlékművet, a tanácsköztársasági szobrot, a Lenin-portrét a Lenin lakótelepen, a munkásmozgalmi panoptikum alakjairól elnevezett új utcákat stb.) nem meglepő, ha a díszpolgári címet is elsőként Vaszilij Mitrofanovics Ljubimov 126