Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Tyekvicska Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek

A párhuzamos használat után, 1931-ben egy harmadik változat előállítására került sor. Az új pecsét a hivatalos, megállapított címert használja, körirata „BALASSAGYARMATMEGYEI VAROS +NÓGRÁD VÁRMEGYE+". A belügy által 1928-ban hitelesített pecsét azonban még több későbbi (pl. 1944-es) iraton is előfordul, de 1949-ig - nem tekintve a belőle készített segédbélyegzőket - a város hivatalos hitelesítő eszközeként az 193l-es változat szolgált. Külön kell említenünk azt a címerváltozatot, amely Széli Sándor „Városaink neve, címere és lobogója" с 1941-ben megjelent könyvének 69. lapján látható, és amelyet a polgármesteri hivatal nyomtatványain is használtak. Ez nemcsak a megállapított rajzról, hanem a heraldika meglehetősen kötött szabályaitól is durván eltér. (10. ábra.) Két dokumentum közlésével kívánunk tudósítani arról a városi mozgalomról, amely az 1919-es balassagyarmati „cseh /áverés" emlékének ápolásához kapcsolódik. Mind a kettő az akkoriban éveken keresztül - főként a zsurnalisztikában - használt „Civitas Fortissima" cím hivatalossá tételével, illetve az ezzel járó címerkiegészítéssel kapcsolatos. Az elsőt Blázsik Károly gimnáziumi hittanár írta Szranyavszki Sándornak: „Méltóságos UramEngedd meg - kérlek alázattal, hogy tisztelettel e mellékelt cikkemet, (amelynek országos aktualitását talán nem rontja le a szerkesztőségben elkövetett hibás dotálás) magas figyelmedbe ajánlhassam. Ismerve szülővárosunkhoz való kegyeletes és szerető ragaszkodásodat, ne vedd rossz néven, ha csekély személyem arra kér, légy kegyes illetékes helyen indítványozni s nagy befolyásoddal odahatni, hogy Balassagyarmat az igazán kiérdemelt új címét „Civitas Fortissimát" esetleg a hősi cselekményt feltüntető címerváltoztatással megkaphassa Csekélységemet és az ügyet magas kegyeidbe ajánlva maradok alázatos szolgád Blázsik Károly Balassagyarmat 1929. január 28. " A másik, 4109/sz. bizalmas irat 1929. február 13-án kelt: „Balassagyarmaton mozgalom indult meg hogy a csehek Idveretésének 10-ik évfordulójára emlékeztetőül a város a „Civitas fortissima " nevet kaphassa Sopron civitas fidelissima neve példájára Az Államtitkár Úr kéri Tatits Óméltóságát, hogy a közjogi osztállyal egyetértésben tárgyalják meg az ügyet és Neki arról 15 nap alatt jelentést tenni szíveskedjen. Azután együt mennénk a Kegyelmes Úrhoz, hogy a Kegyelmes Urunk, mint a kerület képviselője a saját városának adományozhassa ezt a címet, persze amennyiben arra törvényes mód és lehetőségvan.

>зя Egyelőre nem ismerjük az ügy pontos folytatását, tudomásunk szerint a város kért címe sohasem vált hivatalossá. Az 1886-os községi szabályozásból következően - minden központosító, állandósító átformálás ellenére - a hazánkban uralkodó közigazgatási jogelmélet az önkormányzatokat autonómnak, az államhatalommal párhuzamosnak és egyenrangúnak tételezte fel. Ebből következően a címer és pecsét használatban is - az évszázados hagyományt is követve - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a községek és törvényhatóságok, saját körükben szabadon élhetnek címerük használatával. Szervezetük minden intézménye és intézete az illető önkormányzat címerét használhatta hivatalos pecsétjén. Ez a liberális eredetű jogelv a koalíciós időkig volt érvényben Magyarországon. 1949. szeptember 7-én a Miniszter Tanács rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság címerének használatáról.

39 A 4. § 1. bekezdése szerint az „állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények az 1950. évi április hó 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják." Részletesebben szabályozta a kérdést a 375/1949(IX.7.) M. T. számú rendelet, amely pergő, pattogó mondataival, durva intézkedéseivel, ütemtervével és annak sorrendiségével a címerhasználat terén is végleg lezárt egy régi és megnyitott egy új korszakot, 124